Századok – 2001
JELEN IDŐBEN A MÚLTRÓL - Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszttal kapcsolatos nemzeti perekről – Áttekintés III/755
758 RANDOLPH L. BRAHAM öt laikus bíróval s a „népügyésszel" együttműködve végzi munkáját.9 2. A Népbíróságok Országos Tanácsát (NOT), amely a fellebbviteli ügyeket tárgyalta. A NOT, amelynek elnöke az igazságügyi miniszter által kinevezett hivatásos bíró volt, fellebbviteli bíróságként működött, amelynek öt hivatásos bíróból álló tanácsa a koalíciós pártokat képviselő laikus ülnökökkel működött együtt.10 A háborús főbűnösök perei röviddel a nyugati szövetséges hatalmak általi kiadatásuk után kezdődtek. De még mielőtt visszahozták volna őket Budapestre, úgynevezett „forradalmi bíróságok" elé állítottak és elítéltek több magyar tisztet és keretlegényt, akik iszonyatos bűnöket követtek el munkaszolgálatosok ellen, főként Ukrajnában és Szerbiában.1 1 A perek sorozata, köztük a háborús főbűnösöké, 1945. október 29-én kezdődött Budapesten. Elsőként Bárdossy László volt miniszterelnököt állították bíróság elé. Tizenegy hónapi miniszterelnöksége alatt (1941. április-1942. március) Magyarország részt vett a Jugoszlávia elleni támadásban, hadat üzent a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak, és szilárdan elkötelezte magát a Harmadik Birodalom mellett. Úgyszintén az ő miniszterelnöksége idején fogadta el Magyarország az egyértelműen a nácik 1935. évi nürnbergi törvényén alapuló harmadik jelentős zsidótörvényt, szigorították a zsidók munkaszolgálat-rendszerét, elfogadtak és deportáltak közel 18 000 „idegen" zsidót (többségüket 1941. augusztus végén lemészárolták Kamenyec-Podolszkij mellett), s ekkor mészároltak le közel ezer zsidót (valamint 3000 szerbet) a magyar hadsereg és csendőrség alakulatai a Bácskában 1942. január/februárban.12 Bárdossyt november 3-án ítélték el, majd miután a NOT elutasította fellebbezését, 1946. január 10-én kivégzőosztag előtt végezte életét.13 Bárdossy perét Imrédy Béla volt miniszterelnök pere követte. Olyan bűncselekményekkel vádolták, amelyek összefüggésben álltak részvételével a Harmadik Birodalom érdekében kifejtett és zsidóellenes tevékenységekkel rövid miniszterelnöksége idején (1938. május-1939. február), kiváltképpen azzal, hogy szerepet vállalt Sztójay Döme quisling-kormányában. Az eredetileg angolbarát Imrédyt többek között azzal vádolták, hogy felelős az 1938. és 1939. évi két nagy zsidótörvény alkalmazásáért, valamint hogy előkészítette a talajt a Harmadik Birodalommal 9 A bíróság elnökeit és helyetteseiket az igazságügy-miniszter nevezte ki. A népbírósági ülnökök a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt náciellenes pártot képviselték. Ezek: a Polgári Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt. 10 A népbíróságokat, beleértve a NOT-ot és az ügyészi hivatalokat 1952. január l-jén új igazságszolgáltatási szervekkel váltották fel, amelyeket az új szovjetbarát népi demokratikus rendszer 1951/ΠΙ. sz. törvénye alapján létesítettek. Részleteket illetően 1. Braham: Politics, 284-380. L. még Lévai·. 255-263. 11 A háború alatti magyarországi munkaszolgálat kegyetlen rendszere egyedülálló volt a nácik uralma alatt álló Európában. Részleteket illetően 1. Braham: Politics, 284-380. L. még ugyanezen szerző: The Hungarian Labor Service System, 1939-1945 (Boulder, Colorado: East European Quarterly, 1977), 159. 12 Részleteket 1. Braham: Politics, 198-209. 13 A Bárdossy-per. A vád, a vallomások és az ítélet. Ábrahám Ferenc és Kussinszky Endre szerk. (Budapest, Híradó Könyvtár, 1945.), 64. és Bárdossy László a népbíróság előtt (Budapest, Maecenas, 1991.), 375. (Pritz Pál jegyzeteivel és bevezetőjével.) L. még Karsai Elek: ítél a nép (Budapest, Kossuth, 1977.), 72-119.
