Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
LÓNYAY MENYHÉRT KORMÁNYA 71 vánta, mikor és milyen mértékben számíthat saját pártja támogatására reformelképzelései megvalósításában, valamint az őt rendszeresen érő támadások kereszttüzében: „Itt az ideje, hogy a párt és az abból kifolyó kormány s különösen annak elnöke közt nyílt s határozott érintkezés legyen. Erezzük egymást, mit bírunk egymásban, érezze a kormány, minő erő az, mi támogatja, a párt pedig legyen az iránt tisztában, kit támogat, megfelel- é irányának, megfelel-é céljának, mi más nerti lehet, mint a haza java... Erélyes kormány nem lehet erélyes párt nélkül."41 Lónyay egy másik beszédében konkrét javaslatait is megfogalmazta e szoros és egyenrangú viszony kialakítására: „kötelességüknek fogják ismerni mi a minisztérium tagjai minden fontos kérdést, mielőtt a képviselőház elé hozatnék, elébb a tisztelt tanácskozmány elé terjeszteni az eszmék kiérlelése és az irány kijelölése végett, de azután, ha egyszer valamiben megállapodtunk, szükséges, hogy tudjuk ezt összetartva következetesen érvényesíteni. Gyakoriaknak kell tehát lenni találkozásainknak, folytonosnak kell lenni az érintkezésnek, hogy azonban ezen tanácskozásoknak sikere és eredménye legyen, azt hiszem szükséges, hogy tanácskozásaink bizalmas természetűek legyenek s az itt történtek és mondottak ne legyenek mindenkor a nagyközönség elé hozandók."42 A másik nagy programcsomagot a parlamentarizmus reformjára vonatkozó elképzelések alkották. Lónyay több beszédében kifejezte, hogy elégedetlen a magyar parlament működésével. Véleménye szerint rendetlen és zavaros a működése, a hosszú és értelmetlen közjogi csatározások elveszik az időt a fontos törvények megalkotásától. Mindenek előtt a házszabályok reformját tartotta fontosnak, a javaslatok kidolgozása még decemberben megkezdődött.4 3 A program kimondta, hogy a hagyományos osztálystruktúrával szemben a törvények (szak)bizottsági megvitatását kell erősíteni. Abban az esetben, ha egy javaslat már átment a bizottsági tárgyaláson, akkor tekintsenek el az osztályonkénti vitától. Növeljék az ülésnapok hosszát, ezzel párhuzamosan viszont töröljék el a képviselői jelenlét kötelező minimumát, pontosabban csak határozathozatal esetén kelljen legalább száz honatyának megjelennie az ülésteremben. Ide kapcsolódik, hogy a képviselők kényelmesebb munkájának és hosszabb ülésezésének a lehetőségét kívánta Lónyay megteremteni azzal, hogy javaslatot nyújtott be az országgyűlés új és nagyobb épületbe való áthelyezéséről.4 4 Az elképzelések között szerepelt még, hogy külön interpellációs és kérvényi napot határoznak meg azért, hogy a többi ülés rendes napirendjét ne hátráltassák a rendszerint a napi politikához kapcsolódó ügyekkel. Bővíteni kívánták a házelnök jogkörét és fontolgatták a klotűr bevezetését (azaz a képviselőházi vita lezárásának jogi eszközét). A képviselőtől a raá-41 Lónyay Menyhért beszédvázlata a párttanácskozmány előtt, 1872 körül. MTAK Kt. Ms 5306/22a. 42 Lónyay Menyhért beszédvázlata a párttanácskozmány előtt, 1872. szeptember eleje körül. MTAK Kt. Ms 5307/4. 43 Κ. 27. Mtj. 1871. dec. 12. (6. pont). Lónyay érvelésében tehát annak a funkcióváltásnak a sürgetése jelenik meg, amely során a liberalizmus mozgalmi szakaszára jellemző vitatkozó parlament a berendezkedő liberalizmus időszakára munkaparlamentté alakul át. A hatékonyság érdekében a parlamentben az „eszmék szabad áramlását" a „racionális disszkusszió" váltja fel. Magyarországon ez a funkcióváltás is csak tökéletlenül mehetett végbe a dualizmus időszakában. 44 KN 1869-72. 1872. jan·, 10. 416. ülés, XX. köt. 72-74. és 1872. jan. 24. 428. ülés, XXI. köt. 6-8. •'•·.·
