Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
70 CIEGER ANDRÁS egyensúly helyreállítását (azaz a takarékosságot) ölelték fel.3 8 Hogy milyen tervezett intézkedéseket is foglaltak magukban ezek a területek, azokról némileg részletesebben az 1872. szeptemberi trónbeszéd, valamint az azt megelőző időszakra datálható, pártértekezleteken elmondott minisztereinöld beszámolók és kormányzati iratok tájékoztatnak bennünket. A kormányzati struktúra világosabbá tételét és a döntéshozatal hatékonyságának a növelését célozta Lónyay azon szándéka, hogy a kormány hatáskörét önálló törvény szabályozza. Első intézkedései közé tartozott továbbá annak elrendelése, hogy a „a minisztertanácsban felmerülendő tárgyak minden egyes miniszter úr által vele előlegesen közöltessenek azon célból, hogy tudást szerezvén magának az elintézendő tárgyak iránt, azokat kellő sorozatban tűzhesse napirendre. Ez annyival inkább szükséges miután csak ily módon lehet az eldöntendő tárgyak gyors elintézése iránt célszerűen intézkedni."3 9 A legjelentősebb kormányzati reformnak azonban mindenképp a kormány jogszabály-előkészítő rendszerének a kidolgozása ígérkezett. 1869-ig lényegében rendszeres jogszabály-előkészítés nem folyt a kormányzaton belül. Először az 1869-es költségvetésben különítettek el pénzt kodiíikációs célokra: az igazságügy-minisztériumon belül hoztak létre egy kis létszámú osztályt törvények, rendeletek szövegezésére. Ám hamar kiderült, hogy ez az osztály nem képes ellátni az összes minisztérium ilyen jellegű munkálatait, sőt a kimondottan igazságszolgáltatási jogszabályok kidolgozása is vontatottan haladt. Még az Andrássy-kormány elhatározta, hogy változtat a jogszabály-előkészítés addigi rendszerén, ám konkrét lépésekre nem került sor. Lónyay azonban felkarolta az ötletet és az igazságügy-minisztériumon belül működő kodiíikációs osztály helyett az összes minisztériumra kiterjedő hatáskörrel a miniszterelnökségen kívánt létrehozni egy törvény-előkészítő bizottságot: „még rendezetlen belügyeink s az úgynevezett reformkérdések megoldása tették szükségessé, hogy e törvény-előkészítő bizottság szélesebb munkakörrel láttassék el, mint aminővel bírt a feloszlatott codificationális osztály" - szólt az előterjesztés indoklása. A bizottság feladatául tűzték ki, hogy „az illető miniszter utasítása szerint s az ez által megállapított elvek alapján törvényjavaslatokat, azoknak végrehajtására vonatkozó utasításokat és organikus szabályrendeleteket készíteni vagy pedig a szakminisztériumban készített ily munkálatokat a törvények elveinek összhangzatos fenntartása s a rendszer, valamint a szerkezet és terminológia szempontjából átvizsgálni, ez iránt véleményt adni".40 Ugyancsak a kormányzati mozgástér meghatározásához és a végrehajtó hatalom hatékonyságának a növeléséhez volt égetően szükség a kormány és a kormánypárt viszonyának a tisztázására. Ezt mind a Deák-párt tagjai, mind maga Lónyay rendkívül fontosnak tartották. A kormánypárti képviselők úgy érezték, hogy az Andrássy-kormány működése idején befolyásuk a döntésekre egyre kisebb lett, kapcsolatuk a kormánnyal technikaivá vált. Lónyay is a viszony szorosabbra fűzését hangsúlyozta a párttagok előtt mondott beszédeiben. Maga is tudni kí-38 Lónyay-napló, 1871. nov. 15. 39 MOL Κ. 27. Minisztertanácsi jegyzőkönyv [továbbiakban: Mtj.] 1871. nov. 15. (4. pont). 40 A törvényelőkészítő bizottság anyaga megtalálható: MOL. Κ. 26. 1872-VI-1055. 54. csomó. A korszak döntéselőkészítő rendszerének részletesebb elemzése olvasható: Cieger Α.: A kormány a mérlegen - a múlt században, i. m. 85-91.
