Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
656 TILKOVSZKY LÓRÁNT A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép életbe. Aminek hiteléül fentnevezett meghatalmazottak ezt a szerződést pecsétjeikkel ellátva aláírták. Kelt két eredeti példányban, Belgrádban, ezerkilencszáznegyven évi december hó 12. napján." Természetes, hogy Magyarország ezt a barátsági szerződést két szuppozícióval18 kötötte meg. Egyik az, hogy a szerződés nem érinti egyéb nemzetközi kötelezettségeit, így a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásból adódó — előbb vállalt — esetleges kötelezettségeit sem. Másik, hogy nem érinti békés revíziós igényeinket. Mindezzel egyébként a másik aláíró fél is tökéletesen tisztában volt. Helyzetünk azonban konkrétan ebben a pillanatban az, hogy ama föltétel, melytől függ bármely katonai segítségnyújtásunk vagy beavatkozásunk a tengelyhatalmak oldalán, nem következett be; míg a jugoszláv-magyar barátsági és tanácskozási szerződés pontos betartásának — egészen a jugoszláv állam belső felbomlásáig — nem lett volna semmi jogi akadálya. Tehát egészen a legutóbbi napokig nem lett volna szabad csorbítanunk ez ünnepélyes szerződésben megfogadott barátságot és békét — tisztán jogi kötelezettségeink számbavételével — olyan közvetett katonai segélynyújtással sem, melynek során átengedtük állami területünkön a német haderőt Jugoszlávia ellen, sőt katonai felvonulási terepül1 9 engedtük államunk területét felhasználni egyik baráti hatalomnak a másik baráti hatalom ellen. A háromhatalmi kapcsolatok és rendszer jogilag szokatlanul laza és kevéssé automatikusan működő belső konstrukciójának megvilágítására szolgáljanak még a következők: 1. Németország és Olaszország között katonai szövetség van2 0 s az olasz-görög háború megindulása 1940. október 28-án még Németország katonai beavatkozását sem vonta maga után automatikusan, sőt egészen 1941. április 6-áig21 zavartalanul fönnállott a német-görög diplomáciai kapcsolat; 2. de nem következett be a múlt év október 28-a után Japán beavatkozása sem, noha az olasz diplomácia úgy tüntette föl a Görögország ellen indított háború okát, mintha valójában, a semlegességet súlyosan sértő magatartása révén, Görögország lett volna a tulajdonképpeni, ha nem is formális támadó fél. Ez a német és japán magatartás az olasz-görög háborúval szemben hónapokon keresztül, bizonyítja, mennyire kiveszőben van a mai nemzetközi és diplomáciai kapcsolatok terén a régi nemzetközi szerződések automatizmusa. S ha ez áll — ilyen nagyjelentőségű precedensek alapján — a nagyhatalmakra, legalább is annyira áll a kisebb hatalmakra is. Ez a gyakorlat még inkább fölbátoríthatott volna bennünket — ezúttal még mindig tisztán jogi vonatkozásban — arra, hogy esetenként mérlegeljük — most már német és japán példák nyomán — a három-18 szuppozíció: feltétel 19 A német haderő felvonulása Magyarország területén már 1941. április 2-án megkezdődött. 20 Az 1939. május 22-én Berlinben aláírt ún. „acélpaktum". 21 Ekkor indult meg a német katonai támadás Jugoszlávia ellen.
