Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
BAJCSY-ZSILINSZKY MEMORANDUMAI BÁRDOSSYHOZ 651 12-én kelt magyar-jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslatokat. Az előbbit óriási szótöbbséggel, de nem egyhangúlag; a másodikat egyhangúlag.8 Ezután mindkét törvényjavaslatot megszavazta a felsőház is s a magyar Corpus Iurisban az 1941. évi törvények között az I. és II. számot kapták. Magyarország a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás előtt is szoros barátságot és politikai, gazdasági együttműködést tartott fenn a tengelyhatalmakkal, Németországgal és Olaszországgal; de háborúra, vagy katonai beavatkozásra szóló kötelezettségeket az egykori hármasszövetség9 világháborús megsemmisülése óta egyetlen hatalommal szemben sem vállalt, egészen az 1941. évi I. törvénycikkbe iktatott „Jegyzőkönyv"-ig.1 0 Voltunk néhányan, akik súlyos aggodalmakat tápláltunk államunknak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása iránt s fölemeltük tiltakozó szavunkat mind az országgyűlés külügyi bizottságaiban11 mind — legalább szavazásunkkal — a képviselőház plénuma előtt.1 2 Kezdettől fogva tragikus félreértések, belső ellentmondások és érdekütközések csíráit sejtettük, sőt jelöltük meg benne. Ez már a múlté. De annál inkább a legforróbb jelen feladata, hogy az ország alkotmányos tényezőinek komoly és végleges — esetleg végzetes — elhatározásai előtt 8 A háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozás megszavazásának elrendelésekor a Szociáldemokrata Párt és Rassay Polgári Szabadság Pártja képviselői tüntetőleg kivonultak a teremből, s a szavazásban nem vettek részt; az egységes állásfoglalásra nem jutó Független Kisgazda Párt képviselői közül pedig a szavazáskor hárman — Bajcsy-Zsilinszky Endre, Vásáry István, Szentiványi Lajos — ülve maradtak: e három „nem" ellenében fogadta el a többség a csatlakozást a háromhatalmi egyezményhez. Amikor viszont a jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződés feletti szavazásra került sor, a nyilas képviselők maradtak kint a képviselőház folyosóján, így lett az eredmény „egyhangú igen". Mindezek a körülmények a nyilvánosság előtt ismeretlenek maradtak, mert a külügyminisztérium sajtóosztálya megtiltott minden híradást az ülésen történt demonstrációkról. — Bajcsy-Zsilinszky nagy beszédre is készült a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozás törvénybeiktatása ellen, de Teleki Pál miniszterelnök kérésére elállt tőle. Szövegét közölte Tilkovszky Lóránt: Egy el nem hangzott Bajcsy-Zsilinszky-beszéd. Somogy megyei Levéltári Évkönyv 14. Kaposvár, 1983. 281-306. 9 Olaszországnak Németország és Ausztria-Magyarország 1879-ben kötött kettős szövetségéhez 1882-ben történt csatlakozása révén jött létre, s Olaszország 1914. évi világháborús semlegesség-nyilvánításával, majd az antanthatalmak oldalán történt 1915. évi hadba lépésével szűnt meg. 10 Mint a háromhatalmi egyezmény és a csatlakozási jegyzőkönyv szövegének (DIMK, V 753-754. 1.) Bajcsy-Zsilinszky általi alábbi elemzéséből kitűnik, katonai kötelezettséget Magyarország ezúttal sem vállalt. Mégis gyanakvást keltő volt Csáky külügyminiszternek a külügyi bizottság előtti 1941. november 27-i expozéjában az a kitétel, hogy a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozással Magyarország „állandó barátokat és fegyvertársakat" kíván. DIMK V 756. 11 Mindkét ház külügyi bizottságában 1940. november 27-én tárgyalták a háromhatalmi egyezményhez 20-án történt csatlakozást. A kormánytól balra álló ellenzéki pártok részéről felszólalók — Rassay Károly (Polgári Szabadság Párt), Eckhardt Tibor és Bajcsy-Zsilinszky Endre (Független Kisgazda Párt), Peyer Károly (Szociáldemokrata Párt) — aggályosnak találták a fasiszta hatalmi tömbhöz történő egyoldalú kapcsolódást, amely — ennek oldalán — a világháborúba való belesodródás veszélyét is magában hordja. Hasonló módon foglalt állást — bár kevésbé élesen — a felsőház külügyi bizottságának ülésén Bethlen István. 12 A képviselőház 1940. november 29-i ülésén a költségvetés vitája során tartott beszédében Bajcsy-Zsilinszky nyilvánosan kijelentette: „a magam részéről nem helyeslem a kormánynak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozását, ezzel nem azonosítom magamat, és ez ellen tiltakozom." Hangsúlyozta viszont a „komoly és messzemenő barátság" szükségességét Jugoszláviával: „Itt egy életre-halálra való összefogásról van szó" két olyan nép függetlensége megőrzésére, amely „nem kapható semmi szolgaságra és segédnépi szerepre"; összefogásuknak nagy jelentősége lehet, hiszen „a magyarok és délszlávok együtt nagyhatalom Európában". Képviselőházi Napló, 1939-es ciklus, ΥΠΙ. kötet, 1031-1037.)
