Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky két memoranduma Bárdossy miniszterelnökhöz II/649
652 TILKOVSZKY LÓRÁNT gondos vizsgálattal számot vessünk Magyarország nemzetközi helyzetéről, jogi és politikai szempontból egyaránt, de a belőlük adódó kötelezettségekről, lehetőségekről és tennivalókról is. I. A jogi helyzet 1. A csatlakozási jegyzőkönyv Csáky István gróf külügyminiszter 1940. november 20-án írta alá Japán, Németország és Olaszország kormányainak képviselőivel együtt a jegyzőkönyvet Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásáról. A három cikkből álló „Jegyzőkönyv" így hangzik: „Japán, Németország és Olaszország kormányai egyrészről és Magyarország kormánya másrészről alulírott meghatalmazottaik útján a következőket állapítják meg: I. cikk. Magyarország csatlakozik a Japán, Németország és Olaszország között Berlinben 1940. évi szeptember 27. napján aláírt háromhatalmi egyezményhez. II. cikk. Amennyiben a háromhatalmi egyezmény IV cikkében említett közös szakbizottságok oly kérdéseket tárgyalnak, amelyek Magyarország érdekeit érintik, a bizottságok tanácskozásaiba Magyarország képviselőit is be kell vonni. III. cikk. A háromhatalmi egyezmény szó szerinti szövege, mint melléklet a jegyzőkönyvhöz van csatolva." Nyilvánvaló ebből a szövegből mindenekelőtt, de a jegyzőkönyvi forma függelékszerű jellegéből is, szemben a háromhatalmi egyezmény-nyel, hogy Magyarország nem egyenragú félként, negyedikül, csatlakozott a három hatalmakhoz, hiszen ez esetben négyhatalmi egyezmény keletkezett volna, mint az 1879-ben kötött német és osztrák-magyar kettős szövetségből hármasszövetség Olaszország csatlakozásával, 1882-ben. Csatlakozásunk formája valósággal capitis diminutio13 államunknak a három nagyhatalommal szemben való állására és nemzetközi tekintélyére. Ezt a capitis diminutiot valósággal aláhúzza a második cikk, mely Magyarországnak a közös szakbizottságokba való alkalmi bevonását biztosítja. Nem lehet vitás, hogy Magyarország ezzel a jegyzőkönyvvel egy olyan háromnagyhatalmi rendszerhez csatlakozott, melyben részvételi jogai bizonytalanok és alárendelt jelentőségűek, kötelezettségei ellenben pontosan összeesnek a háromhatalmi egyezmény aláíróinak egymás iránt való kötelezettségeivel. Ε kötelezettségek tisztázásához azonban alaposan meg kell vizsgálnunk a háromhatalmi egyez-13 capitis deminutio: megkisebbítés, megalázás
