Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás III/635
642 OROSZ LÁSZLÓ mereteinek összegzéseként e munkát a világháború után igen jelentősen átalakítva és kibővítve, s nyelvismeretét felhasználva a magyar, szerb, horvát, szlovén, szlovák és román irodalmat is áttekintve újraírta. Az ötkötetes Geschichte der deutschen Kulturbeziehungen zu Südosteuropa (1953-70), melynek komplexitását kollégái nem győzték méltatni, 4. kötete már halála után jelent meg, az 5. (mutatókat és bibliográfiát tartalmazó) kötetet pedig munkatársai állították össze 1970-ben.32 Délkelet-Európa határain túllépő szellemtörténeti munkái közül a következők mindenképp megemlítendők: Der Josephinismus. Zur geistigen Entwicklung Österreichs im achtzehnten und neunzehnten Jahrhundert (19452), Die Entstehung der politischen Strömungen in Deutschland 1770 bis 1815 (1951) és a szintén a hagyatékából összerendezett Geschichte der abendländischen Aufklärung (1961). Valjavec szándéka volt még e felvilágosodásról írt munkáját kiegészíteni egy a barokk és egy a 19. század szellemtörténetével foglalkozó művel, melyek sajnos nem készültek el, mégis világosan mutatják tudományos célkitűzése messzenyúló kereteit, gondolatmenetük pedig visszaköszön a világtörténet vonatkozó köteteiben.33 A politikai áramlatokról való gondolatai ill. a jozefinizmusról szóló munkája egyenes folytatásaként készült a Geschichte des österreichischen Konservativismus, amely azonban szintén kéziratban maradt.34 A délkelet-kutatás elméleti kérdéseit és a tudományterület aktuális helyzetét egész sor tanulmányban elemezte3 5 (melyek főleg saját folyóiratában láttak napvilágot). Több cikkében szólt hozzá a magyar historiográfia problematikájához,3 6 s a német kultúrbefolyás vizsgálatára irányuló ösztönzését igazolja, hogy korábban maga is elmélyülten foglalkozott a kérdéskörrel, s 1926. július 5-én, a Müncheni Német Akadémián „Von der Erforschung des deutschen Kultureinflusses im südöstlichen Europa" címmel előadást is tartott. A Deutsche Akademie in München 1925. május 5-én jött létre a külföldi németség tudományos kutatásának és ápolásának céljával. Bleyer az alapítástól kezdve szenátora volt. v.ö. Tafferner i.m. 68-73. 32 Megjelent a Südosteuropäische Arbeiten 41-45. köteteként: I. Mittelalter (1953), II. Reformation und Gegenreformation (1955), III. Aufklärung und Absolutismus (1958), IV Das 19. Jahrhundert (1965), V Anhang, Bibliographie, Register (1970). A mű magyarországi fogadtatásához lásd: Tarnai Andor. Fritz Valjavec és a magyar irodalom. In: Irodalomtörténeti Közlemények LXX (1966), 233-240. A címében jelzett területnél sokkal szélesebb összefüggésekbe ágyazott, alapos recenzió. 33 A História Mundi 7. (Kultur und Kunst des Barocks, 378-392.), 9. (Die Aufklärung, 11-36.) és 10. (Das kulturelle und geistige Leben, 473-514.) kötetének munkálatainál Valjavec nemcsak szerkesztőként, hanem egy-egy fejezet szerzőjeként is feladatot vállalt. 34 Tervezett, de a megvalósításhoz már el nem jutó munkáiról, ill. csak töredékesen elkészült kéziratairól legközelebbi munkatársai és barátai tájékoztatnak: Steinacker i.m. 8.; Felix von Schnieder: Lebenslauf von Fritz Valjavec. (Ε nekrológ Valjavec 1961-ben megjelent Geschichte der abendländischen Aufklärung c. posztumusz művéhez csatolva.) 35 a 23. és 24. jegyzetben szereplő három tanulmány mellett feltétlen ide sorolandó: Die geschichtliche Entwicklung der deutschen Südosteuropaforschung. In: Jahrbuch der Weltpolitik. 1943., 1055-1092.; Ranke und der Südosten. In: Mitteilungen der Akademie zur wissenschaftlichen Erforschung und zur Pflege des Deutschtums / Deutsche Akademie 1935., 1-24.; Die Eigenart Südosteuropas in Geschichte und Kultur. In: Südosteuropa-Jahrbuch 1 (1957), 53-62. Utóbbi munka a hidegháború korabeli német tudományos élet sablonos Kelet-Európa képének megváltoztatására és a Délkelet-Európa-kutatás önálló tudományterületként való elismertetésére irányuló törekvésnek is értékes bizonyítéka, (v.ö. 56. jegyzet) 36 Die Anfänge der Monumenta Germaniae Historica und die ungarische Geschichtsforschung. In: Ungarische Jahrbücher 17 (1937), 129-138.; Die neue Széchenyi-Forschung und ihre Probleme. In: Jahrbücher für Geschichte Osteuropas 4 (1939), 90-110. Utóbbi munka magyarországi fogadtatásához értékes adalék Angyal Dávid Valjavechez írott négyoldalas levele (Budapest, 1939. október 29.) Lásd még e számunkban Angyal Dávid naplófeljegyzéseit a 729. és 736. oldalon.
