Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás III/635
FRITZ VALJAVEC ÉS A DÉLKELET-EURÓPA-KUTATÁS 643 mint ahogy önálló fejezet szólhatna a délkelet-európai németség történetét és jelentős alakjait vizsgáló tanulmányairól3 7 is. Foglalkozott a magyar történelem részkérdéseivel, tárgyalta többek között a polgárosodás vonatkozásait, a nemzetiségi kérdésre vonatkozó magyar szakirodalmat, az elbukott szabadságharc utáni konszolidáció folyamatát stb., s nekrológokban méltatta délkelet-európai, köztük magyar kollégái (Császár Elemér, Szekfű Gyula, Domanovszky Sándor, I. Tóth Zoltán, Farkas Gyula) munkásságát. Elete utolsó évtizedében figyelme nagy részét a Fritz Kern38 által kezdeményezett nagyszabású vállalkozásnak, a tízkötetes világtörténetnek szentelte. A História Mundi társszerkesztőjének megnyert Valjavec — kezdeményező kollégájának még a tervezés időszakában bekövetkezett halálát követően — évtizedes szerkesztői tapasztalataival és kapcsolatrendszerével maga vitte végig a tervezés és az egyes kötetek kiadásának nemzetközi munkálatait (1952-61).3 9 (3) Valjavec tudományos munkásságában, saját értékítéletét is tekintetbe véve, megkülönböztetett figyelem illeti oktatói tevékenységét. Habilitációját követően (1938) intézetbeli főállását megtartva óraadó lesz a müncheni egyetemen (.Ludwig-Maximilian-Universität), majd 1940-től a berlini egyetemen (Friedrich-Wilhelm-Universität) vállalja Délkelet-Európa történetének oktatását. Müncheni lakhelyét és intézeti állását ezután sem adta fel, inkább hetente vállalta a München és Berlin közötti utazás fáradalmait. A berlini Auslandswissenschaftliche Fakultät feloszlatása (1945) után évekig katedra nélkül maradt, amely pedig előfeltétel lett volna egy a személye körül gyülekező elkötelezett, Délkelet-Európával foglalkozó kutatói gárda kiépítéséhez. Későn, 1954-ben, kap csak ismét meghívást a müncheni egyetem bölcsészkarára, ahol megbízott előadóként foglalkozik a dunai térség történetével, s csupán 1958-ban állandósítják kinevezését az egyetem Államgazdasági Karán. Tanári pályafutásától függetlenül már a kezdetektől szívügye volt fiatal kutatók megnyerése a délkelet-kutatás számára. Az intézet kutatási projektjeivel összhangban számtalan témát adott ki feldolgozásra, számtalan ifjú kollégát segített (levelezéséből világosan követhetően) tanácsaival, utalásaival, s munkáik megjelentetésében is közreműködött.40 Magyarországról való eltávozta óta külön-37 Das deutsche Bürgertum und die Anfange der deutschen Bewegung in Ungarn. In: Südostdeutsche Forschungen 3 (1938), 376-384.; Zur Entstehung des deutschen Volksbewußtseins in Ungarn. In: Südostdeutsche Forschungen 3 (1938), 628-630.; Das älteste Zeugnis für das völkische Erwachen des Donauschwabentums. In: Historische Zeitschrift 159 (1939), 314-325.; Die kulturellen Leistungen des Südostdeutschtums in der Geschichte. In: Südostdeutsches Archiv 1 (1958), 66-75.; Geschichte der Donauschwaben. In: Heimatbuch der Donauschwaben. Hg. von H. W Höckel. Aalen, 1959., 11-36. 38 Fritz Kern (1884-1950), történész, egyetemi tanár 1914-től Majna/Frankfurtban, 1922-től Bonnban. Az első világháborút követően von Tirpitz admirális publicisztikai tanácsadója, ő rendezi sajtó alá a tengernagy Visszaemlékezéseit (1919). Habilitációs munkája (Die Anfänge der französischen Ausdehnungspolitik, 1910), majd a jogtörténet területére vezető főműve (Gottesgnadentum und Widerstandsrecht im früheren Mittelalter, 1914) általános elismerést arat, kultúrhistóriai vizsgálódásai pedig elvezetik egy szellemtörténeti irányultságú világtörténet megjelentetésének előkészítéséhez. 39 História Mundi. Ein Handbuch der Weltgeschichte in zehn Bänden. Begründet von Fritz Kern. Herausgegeben von Fritz Valjavec. München, 1952-1961. 40 Valjavec levelezésében már a Südost-Institutban eltöltött első évétől nyomára bukkanhatunk a doktori értekezésüket író, s más fiatal kutatók irányában mutatkozó állandó segítőkészségének.
