Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Orosz László: Fritz Valjavec (1909-1960) és a Délkelet-Európa-kutatás III/635
FRITZ VALJAVEC ÉS A DÉLKELET-EURÓPA-KUTATÁS 639 tudományos partnerré fejlődött, de — legalábbis Németország irányában — mentora eszmeiségének közvetítőjévé, továbbvivőjévé is vált. És persze továbbfejlesztőjévé, mert Bleyer halálát (1933) követően szinte azonnal túllépett mestere ideáin, s igazán szoros kapcsolatot ezután a népcsoport radikalizálódó, Bäsch által fémjelzett szárnyával tartott fenn.16 Valjavec 1934-ben doktorált Münchenben Kari Alexander von Müllernél a még Bleyertől kapott témával (Karl Gottlieb von Windisch. Das Lebensbild eines südostdeutschen Bürgers der Aufklärungszeit^1). Ebben — csírájában — már minden későbbi témája megtalálható, úgymint a német népcsoport élete, szerepe és teljesítménye a történelmi Magyarországon, a „Kultureinfluß" a felvilágosodás és a jozefinizmus. Egykori tanára, Kari Alexander von Müller, egy a kereteit épp formáló, újonnan alakított intézet megbízott vezetője munkát is talál számára: 1935. október l-jével Valjavec a Südost-Institut alkalmazásába lép. A már kezdetektől leegyszerűsített nevén Südost-Institutnak nevezett, eredetileg „Institut zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten"-ként 1930-ban alakult intézmény központi szervek, nevezetesen a birodalmi Belügyminisztérium kezdeményezésére jött létre, s alapítványi formában működik (ma is) a szponzorálását végző állami igazgatási szervek, az intézet vezetője és a meghívott neves tudósokkal kiegészített Alapítványi Tanács (Stiftungsrat) felügyelete alatt.18 A fiatal és agilis tanítványát maga mellé vevő K. A. von Müller már 1936-ban leköszönt az intézet éléről (mert a Bajor Tudományos Akadémia elnökévé választották). Utóda, a földrajztudós Fritz Machatschek19 (1951-ig) nem tudta nélkülözni Valjavecet sem mint történészt, sem mint az intézet ügyeit kezdetektől vállán vivő, rátermett, irányító egyéniséget, így aztán a fiatalember már 1937-ben ügyvezetővé, 1942-ben pedig helyettes vezetővé emelkedett (1955-ben lett az intézet igazgatója). Az üstökösként felfelé ívelő karrier kiépítésében vitathatatlan rátermettsége, tettereje, szervezőkészsége és szorgalma mellett bizonyára közrejátszottak aktívan ápolt nemzetiszocialista kapcsolatai2 0 , melyek azonban a háború után — egyébként meg nem kérdőjelezett — tudományos érdemei ellenére is rendkívül nehezen leküzdhető árnyat borítottak tevékenységére, s érvényesülését évekig mellőzöttség gátolta.21 A Südost-Institut tevékenységének és 16 Valjavec és Bäsch kapcsolatának kezdeteihez, korai szerepléseik párhuzamához: Tilkovszky i.m. 602-603. Kapcsolatuk elmélyülését Bleyer halála után az 1935-36 során váltott leveleik menynyisége és tartalmi gazdagsága bizonyítja. 17 megjelent: München, 1936. Südosteuropäische Arbeiten 11. 18 v.o. Karl Nehring: Geschichte des Südost-Instituts., 21. In: Südost-Institut München 1930-1990. Mathias Bernath zum siebzigsten Geburtstag. München, 1990., 21-31. 19 Fritz Machatschek (1876-1957), osztrák geográfus. Turkesztáni utazásait (1911-1914) követően 1915-től egyetemi tanár Prágában, majd Zürichben, Bécsben, s 1935-től a müncheni egyetemen. 1936-1951 között állt a Südost-Institut élén. 20 NSDAP tagsági számáról (Nr. 3202280) egy 1939. december 5-én kelt leveléből szerzünk tudomást, melynek címzettje Franz Alfred Six SS-Standartenführer, leendő főnöke a Berlini Egyetem Külföldtudományi Karán, ahol mellékállásban vállalta Délkelet-Európa történetének oktatását. Valjavec nemzetiszocialista kapcsolataihoz lásd: Tilkovszky i.m. 602. 21 A II. világháborút követő kirekesztettség és mellőzöttség megélésével kapcsolatban sajnos csak azon nekrológokból tájékozódhatunk, melyek szerzői (Harold Steinacker, Karl August Fischer) évtizedes munkakapcsolat vagy közeli barátság okán személyes tapasztalataikat vetették papírra.
