Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569

A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 573 zott menni: augusztus végén — aligha véletlenül javarészt a már említett ifjúka­tolikus mozgalomból válogatva — minden egyes törvényhatóságokhoz egy felelős­séggel és (bizalmas) jelentési kötelezettséggel csak neki tartozó megbízottat kül­dött ki, akiknek a feladata egy ötéves, országos szociális munkaterv összeállítása volt.26 Az — esetleges — népszavazáshoz szükséges kedvező országkép kialakítá­sa2 7 mellett a magyar kormányzat október elejétől készült a Felvidék egészének vagy egy részének átvételére. Belpolitikai téren ez mindenekelőtt a kormány tá­mogatásának megerősítését jelentette, amit Imrédynek sikerült is keresztül vin­nie.2 8 Ugyanakkor szükségesnek mutatkozott a felvidéki belviszonyok minél ala­posabb megismerése is. Hogy a trianoni határon túli terület társadalomfejlődése, politikai arculata teljesen eltér a honiétól, azt régóta tudták Budapesten is,2 9 ám a részletekkel sokkal kevésbé voltak tisztában, a szociális helyzet pedig csaknem ismeretlen volt.3 0 — mindenekelőtt egy 19 pontból álló kérdéssort kellett kitölteniük. A kérdőívet Esztergár Lajos, Pécs helyettes polgármestere, Keresztes-Fischer szociálpolitikai tanácsadója állította össze. 26 Kovrig: Magyar társadalompolitika, im. 67. Jelentéseiket bizalmas jelleggel kellett megtenni, azokat nyilvánosságra nem hozhatták (Erődi-Harrach Béla közlése, 2000. február 17.) Később a jelentésekből kettő mégis napvilágot látott, ám jellemző módon a két, szociálisan legjobb helyzetben lévő vármegyéről. (Nádujfalvy József im. és Soproni Elek: A kultúrsarok gondjai. Sopronvármegye szociális és gazdasági viszonyainak feltárása. A Magyar Társaság Könyvei, 3. Budapest, 1940. Kriti­kájukat Id.: E: Vármegyei szociális jelentések. Közigazgatástudomány, 1941. 6. 243-244.) Az ekkor felvázolt munkatervek egyébként sok ponton megdöbbentő hasonlatosságot mutatnak a csehszlová­kiai szociális szakértők 1937-es javaslataival. (Uprava slovenskej dedíny. im.) 27 Ezt — természetesen — a csehszlovák fél is folytatta, egyrészt a propaganda, másrészt a szociálpolitika terén. Az előbbire jó példa, hogy mindhárom szlovákiai rádióleadó hullámhosszán rendszesen sugároztak magyar nyelvű műsorokat, amikben rendre hangoztatták a csehszlovák szo­ciális, főleg pedig munkásjóléti intézmények magas színvonalát. (Csehszlovákiai Magyar Rádió, 1938. 55. [szeptember 20?], 2). A szociális akciók növekvő arányát mutatja, hogy 1938. szeptemberében Prága 1 milliárd (!) korona segélyt ígért az ínségövezeteknek, így különösen Dél-Szlovákiának (Mit ígér a kormány a nemzetiségeknek? Prágai Magyar Hírlap, 1938. szeptember 10). Komárom város polgármestere pedig a visszacsatolás után írt jelentésében hivatkozik arra, hogy 1938. őszén minden addiginál nagyobb összegű munkanélküli segélyeket osztottak szét. Archív Municipialne Mesto Ko­marno (továbbiakban AMM Komarno) Polgármesteri iratok, II. adm. 63. dob. 12.323/1940. Mindevvel Budapesten is tisztában voltak (1938. június 30-i jelentés. MOL K-28. 59. tétel). 28 Az ellenzék önként vállalt hallgatását csak a Felvidéki törvény kapcsán szüntette be. (Az 1935. évi április hó 25-ére összehívott országgyűlés képviselőházának naplója. XX. köt. Budapest, 1938. 343. ülés, 251-254.) A társadalom egységes felsorakozására/felsorakoztatására példa a refor­mátus egyház 6813/1938. körlevele. (Felvidéki Segélyügyek. Református Zsinati Levéltár — további­akban Ref. Zs. Lvt. — Külügyi Bizottsági iratok, 2. f. 172. dob.) 29 Jól jelzi ezt a Sarló 1930. március 15-i pesti koszorúzásának visszhangja (Az 1927. évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés Képviselőházának naplója. Budapest, 1935. XXVI. kötet, 367-380; Milotay István: A cseh áfium. Magyarság, 1930. március 23.) A Sarló programját, történetét ld.: Kessler-Balogh Edgar: A sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig. A Sarló 1931. évi pozsonyi kongresszusának vitaanyaga. Pozsony, 1932. Balogh Edgár: A regösjárástól a munkásmozgalomig. In.: Ez volt a Sarló. Összeáll.: Sándor László. Kossuth-Madách, Budapest-Po­zsony, 1978. 9-31. Ugyanennek katolikus szemléletű (és egykorú) értékelésére: Kovács Endre: A Sarló története. In: Magyarok Csehszlovákiában, 1918-1938. Az Ország Útja különszáma, 1938. Szerk.: Barankovics István, Dessewffy Gyula. 178-188.) 30 Jó példa erre a kormányzathoz közel álló Magyar Munkás Szemle cikke, mely szeptember elején a Felvidék szociális-gazdasági térképének megrajzolásakor lényegében a termelő üzemek fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom