Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940) III/569

A MAGYAR A MAGYARÉRT MOZGALOM TÖRTÉNETE (1938-1940) 571 munka korlátozásáról1 4 és számos más szociálpolitikai kérdésről.1 5 A falusi la­kosság érdekében hozott intézkedések közül mindenekelőtt a földreform radikális keresztülvitele és a kishaszonbérletek széles körű létesítése említhető.1 6 Bár az utóbbi rendelkezések végrehajtása során a légionáriusokat, a cseh és morva tele­peseket, utánuk pedig a szlovákokat részesítették előnyben,1 7 s az elbocsátott — zömükben magyar — cselédekről csak igen szűkkeblűen gondoskodtak,18 számos magyar gazdasági munkás kapott kisebb-nagyobb parcellát, házhelyet.1 9 A köze­gészségügy terén is némileg jobbak voltak a viszonyok a magyarországiénál, jól­lehet a vidék ellátása — főleg Szlovákiában és Kárpátalján2 0 — elég kezdetleges szinten állt.2 1 Az alsóbb néprétegek védelme mellett a középosztály is elégedettebb volt, mint Magyarországon: az értelmiségi munkanélküliség, ha nem is volt isme­retlen, messze nem érte el a magyar szintet.2 2 14 Ezek lényegében az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) ajánlásainak a csehszlovák jogrendbe való fölvételei voltak. 15 Összefoglalását ld.: Tûma, Anton: Právny základy sociální péce ο mláde ν Republice Ceskos­lovenské. Praha, 1925. 16 1919/215 törvény (Zákon ze dne 16 dubna 1919. ο zabráni velkého majetku pozemkového. Sbírka, 1919. C. XLIII. 289-290.) és 1919/318. törvény (Zákon ze dne 27. kvétna 1919. zajisteni pűdi drobnym pachtyrüm. Uo, C. LXVI. 417-121.) 17 Erről számszerű adatokkal szolgált az OMGE alelnöke (Vö.Fodor Jenő: A visszacsatolt Felvidék gazdasági viszonyai. Köztelek, 1938. 101-102. 971-975.) A Felvidéki Földbirtokrendező Kormánybiztosság jelentése szerint a visszacsatolt területeken fóldjuttatásban részesített 51.319 gazdálkodóból csak 3608, tehát 7% volt telepes - ám a 171265 holdból 49590-et, azaz 29%-ot kaptak meg. (Felvidéki földbirtokrendezés. Köztelek, 1940. 30. 709.) 18 Az 1922/305. kormányrendelet alapján. (Narízeni vlády Republica Ceskoslovenska ze dne 21. ríjna 1922, kterím vydávají predpisy k § 75. zakona ze dne 8. dubna 1920, ve znéní novely ze dne 13. cervence 1922, c. 220. 56. z.a.n., ο zaoptrení travalych zamëstnancû na velkém majetku pozemkovém. Uo, 1922. C. 111. 1359-1365.) 19 Esterházy Lujza: Szívek az ár ellen. Püski, Budapest, 1991. 60. Megjegyzendő, hogy sok helyütt a magyar cselédek nem is igényeltek a nagybirtokból, mert azt „hazafiatlanságnak" tartot­ták. Utalt erre a Szlovákiai Magyar Egyesület volt kassai vezetője Haltenberger Ince is. (Andreánszky István: Felvidéki magyar munkásmúlt - húszéves tanulságokkal. Népszava, 1938. december 14.) A visszacsatolás után a csehszlovák földreform eredményeiről nemigen „illett" szólni, ám annak politikai következményeivel mégis számolni kellett. („Egynéhányan a csehszlovák agrárpártba szervezkedtek. Ezek a szervezettek a földreform útján egy-egy hold földecskét kaptak ... A hadirokkantak a mi közsé­günkben is két-három holdjával jussoltak a földreform útján. Ezt látván a község lakossága, a keresz­tényszocialista párttól elhidegülve a Hodzsa-féle agrárpártba tömörült. A napszámos nép a kommunista pártba tömörült." Bogyó János földműves: Aha. In: Mit élt át a Felvidék? im. 403-404.) 20 Szlovákia és Kárpátalja az Első Köztársaság szociálpolitikájában egyébként is rendre a második — sőt, a Szudéta-vidéket beleszámítva inkább a harmadik — helyre szorult vissza. Ebben a folyamatban némi változás csak 1937. végén állt be. (Erre nézve ld.: Uprava slovenskej dedíny. Súbor prednások s debatou ζ ankety peclivosti ο zdravie vonkova, usporiadanej dna 15. marca 1937 ν Bratislave. Knihovna Peclivosti ο zdravie vonkova. zv. 19. Bratislava, 1938.) 21 Brdlík, Juraj: Peclivos ο zdravie detí. Peclivos ο zdravie vonkova, ríssky sbor pre soc. zdrav. peclivos vonkova v. Prahe. [Praha, 1935.]. Kormán, M.: Peclivos ο sociálne slabych na Slovensku. Bratislava, vyd Robotnícka Akadémia pre Slovensko. [1938.J. Prendnásky na kurzy pre matky. Predkladá univerzitná klinika pre chrobry ν Bratislave. Novina, Bratislava, 1935. Wicková-Králic­ková, Maria: Zprávy ο cinnosti Okresnej peclivosti ο mláde ν Presove ζ rokov 1926-1929 podáva. Sv. Mikulás, 1930. 22 Ennek a hátterében persze ott szerepeltek az 1918-19-ben elűzött magyar közalkalmazottak betölthető/betöltendő állásai is, melyeknek korábbi birtokosai a magyarországi munkanélküliek szá­mát gyarapították. Ε területen a legionáriusok szintén előnyben részesültek, amit törvény is bizto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom