Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
A LENGYEL-SZOVJET HÁBORÚ ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA 559 atamánokkal, akik elismerték Wrangelt legfelső katonai vezetőnek, de az említett területek autonómiát élveztek, a kozák csapatok pedig függetlenek maradtak a fővezértől.126 Ami Wrangel katonai helyzetét illeti, Gyenyikin vezérkarát örökölte. A Krímben a már említett Szlasov erői mellett Bogajenszkij doni hadteste és Kutyepov Önkéntes Hadserege volt található.12 7 Márciusban egy francia jelentés a félsziget katonai erejét 40-45 ezer főre becsülte, de a Krím zavaros háttere miatt sokan kételkedtek a harc folytatásában.12 8 A tábornok is tisztában volt azzal, hogy esélyeit csak a rend helyreállításával növelheti. A Szövetséges Keleti Hadsereg június 13-i jelentése12 9 arról számolt be, hogy a rend lassan helyreáll a félszigeten, s ez annak köszönhető, hogy Wrangelnek több gyakorlati érzéke volt, mint Gyenyikinnek. Az egy hónappal későbbi jelentés130 már arról tudósít, hogy volt parancsnokával ellentétben — először a bolsevikoktól akart megszabadulni, ezért minden politikai reformot elutasított — Wrangel megértette, hogy éppen a reformokkal kell törődnie, ha a félszigetet és Oroszország többi részét meg akaija nyerni. A dokumentum két prikázt említ. Az egyik a kerületi zemsztvónak adta az adminisztratív hatalmat vidéken, a másik szerint a zemsztvo rendelkezik valamennyi, állami és magánfölddel, melyet azoknak oszt szét, akik képesek megművelni. Az agrárreformot, Gyenyikin hibájából okulva, fontosnak tartotta. Az egy főre jutó földterület nagyságát nem állapította meg előre, ez a kerületek feladata volt. A földek megváltását 25 év alatt kellett volna kifizetni, s ebből kártalanították volna a régi tulajdonosokat. Ε reformmal Wrangel egy erős kistulajdonosi réteget akart létrehozni. A reformok között szerepelt a munkások létminimumának biztosítása, engedményeket ígért a külföldi tőkének, megbocsátást azoknak, akik a Vörös Hadseregben szolgáltak. A lakosság megnyugtatására megszüntette a rablást, az illegális rekvirálást, főleg az Önkéntes Hadsereg részéről, mert katonái jobban raboltak és rekviráltak mint a bolsevikok. Az intézkedéseket a parasztok kedvezően fogadták, főleg azt, hogy Wrangel hadserege nem rabol, hanem fizet a rekvirálásokért. Az intézkedések hosszabb távon azt a célt szolgálták, Krivosein,131 Wrangel kormányfője szerint, hogy a bolsevik rendszerrel szemben a Krím-félsziget kísérleti terep legyen, ahol az emberek a vörös lebuj szemközti oldalán emberséges életet teremtenek, s meg tudnak élni. Wrangel a nemzeti megújulás és az orosz egység helyreállítása letéteményesének tartotta magát és kormányát.132 Párizst e törekvések csak annyiban érdekelték, hogy Wrangel képes-e a francia érdekeknek megfelelően működni. A francia politika aziránt érdeklődött, hogy a tábornok és környezete mennyire reakciós, 126 SHM Série Ab vol. 35. Constantinople, 13 mai 1920. N° 367/3. 127 SHM Série Ab vol. 35. Constantinople, 13 mai 1920. N° 367/3. 128 SHAT 6N233 Paris, 22 juillet 1920. Le lieutenant Victor Darras, attaché au Consulat de France à Kiev à MAndré Lefèvre, Ministre de Guerre à Paris. Rapport N° 1304 du 21 juillet 1920.. 129 SHM Série Ab vol. 35. N° 574/3. 130 SHM Série Ab vol. 35. Constantinople, 20 juillet 1920. N° 883/3. 131 Párizsból hívták a Krímbe. A cárizmus alatt Sztolipin közvetlen munkatársa, s az agrárreform végrehajtója. Jól ismerte a parasztkérdést, hiszen 10 évig volt mezőgazdasági miniszter, a belügyminisztériumban pedig a zemsztvo ügyeivel foglalkozott. 132 Halász·. 121. Mémoires du Général Wrangel: 250-251. MAE. Europe 1918-1940. Russie vol. 241. Sebastopol, 13 juillet 1920. N° 56/S. ff.89-105. Rapport militaire période 25 juin au 11 juillet. SHAT 6N233 Paris, 22 juillet 1920.
