Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
560 létezik-e német orientáció. A külügyminisztériumhoz kapcsolódó köröknél figyelhető meg fenntartás amiatt, hogy a tábornok környezetének ellenzéke elégedetlen a reformokkal, s a cári módszerekhez való visszatérés híve.133 Ami a németeket illeti, a konstantinápolyi főhadiszállás április 12-i jelentése13 4 arról tudósít, hogy a német propaganda egyre hatásosabb a Krímben, mivel a lakosság 90%-a ellenséges a szövetségesekkel szemben. A szeptemberi összegző jelentésben13 5 is előkerül a német propaganda erősödése, hozzátéve, hogy ez Krivosein ösztönzésére növekszik. A dokumentum arról is tudósít, hogy Szevasztopolba 11 tagú német küldöttség érkezett azzal az ürüggyel, hogy a kereskedelmi kapcsolatokról tárgyaljon, illetve azért, hogy katonailag megszervezze a krími német telepeseket. Valójában a Wrangellel való kapcsolatról volt szó. A jelentés nem tartja valószínűnek, hogy katonai vagy politikai szempontból Wrangel kikérné tanácsukat, azt viszont igen, hogy gazdasági támogatást kér tőlük. A fentiek ellenére a francia dokumentumok nem rajzolnak negatív képet Wrangelről. Ez azért érdekes, mert addig egyetlen fehér vállalkozásról sem volt jó véleménye a francia külpolitikának. A változás azzal magyarázható, hogy Wrangel katonai törekvései egybeestek Párizséval, miközben Londonnal nem kellett osztoznia, ahogy ez Kolcsak vagy Gyenyikin esetében történt. Ráadásul a déloroszországi kísérlet volt az utolsó lehetőség arra, hogy a lengyel-szovjet háború által teremtett helyzetben a még létező bolsevikellenes erőket összefogják és megdöntsék a szovjethatalmat. Millerand erre tett kísérletet. „Az európai államoknak, s főleg az antantnak elsőrendű érdeke, hogy kihasználja a lengyelek győzelmét a bolsevik hatalom végleges lerombolására."136 A levél további részéből persze kiderül, hogy a szovjethatalom megdöntésére azért van szükség, mert a tél folyamán Moszkva egy új hadsereget hoz létre, Lengyelország és a többi határállam pedig kénytelen elviselni az állandó mozgósítás terhét, emiatt a normális gazdasági élet nem állítható helyre, s ez a németeket arra bátorítja, hogy késleltessék a versailles-i szerződés végrehajtását. Millerand szerint döntő csapás csak akkor mérhető a szovjetre, ha koncentrálni lehet a lengyelek, Wrangel és a románok erőit. Az aktív szerepet az első két tényező játszaná, s a románoktól annyit várt, hogy a bolsevik erők egy részét lekötik a határnál. A bukaresti francia követet ezért arra kérte, tájékozódjon Take Ionescunál, hogy ilyen irányú együttműködésre lehet-e számítani. S bár a románok az oroszokkal szembeni védekezés hívei voltak, Millerand azért próbálkozott mégis, mert változást látott a román politikában amiatt, hogy a Romániában található orosz készleteket átengedték Wrangelnek.137 Románia azonban nem akart aktív orosz politikát. Sőt, a továbbiakban arra sem volt hajlandó, hogy lovakat adjon Wrangelnek, arra hivatkozva, hogy a saját hadseregének sincs elegendő. Bukarest azonban igen ravasz javaslattal állt elő: kész átadni 3-4 ezer lovat, amit azonban a békeszerződés értelmében Románia kap a bolgároktól, majd továbbadja, Buka-133 MAE. Europe 1918-1940. Russie vol. 242. Paris, 1&-17 août 1920. Rapport N° 1324. ff.21-24. 134 SHM Série Ab vol. 35. N° 256/3. 135 SHM Série Ab vol. 35. Constantinople, 10 septembre 1920. N° 1150/3 136 SHAT 7N3054 Paris, 28 aot 1920. Millerand à ministre de France à Bucarest. MAE Europe 1918-1940. URSS vol. 156. ff. 165-167. Millerand aux ambassadeurs et ministres français. 137 MAE Europe 1918-1940. Russie vol. 55. sans date f.23.
