Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Majoros István: A lengyel-szovjet háború. Wrangel és a francia külpolitika 1920-ban III/533
A LENGYEL-SZOVJET HÁBORÚ ÉS A FRANCIA KÜLPOLITIKA 543 hadseregre. A versailles-i szerződés értelmében (160. és 163. cikkelyek) 1920. március 31-ére a létszámot már 100 ezer főre kellett volna csökkenteni, s a Reichswehr még április 10-én is 300 ezer főből állt. A németek a puccsot arra igyekeztek felhasználni, hogy legalább 200 ezres hadsereget tarthassanak fenn. Ezt a szövetségesek elutasították, és a spai protokollban, 1920. június 9-én szigorú leszerelési ütemet írtak elő. Ez egyúttal azt is mutatta, hogy krízishelyzetben Németország nem építhet a szövetségesek ellentéteire.37 A Kapp puccs a francia-lengyel kapcsolatokban is lecsapódott. Varsó egyetértett a Ruhr-vidék néhány városának francia megszállásával, s ezt Millerand megköszönte.38 Amikor Panaíieu, varsói francia követ átadta megbízólevelét, az volt a benyomása, hogy sem Pilsudski, sem kormánya nem nyugtalankodott a németországi események miatt, jóllehet a tábornok közvetlen kapcsolatba hozta a puccs nyomán Berlinben kirobbant forradalmi megmozdulásokat és a Vörös Hadsereg támadását a Pripjaty folyó mentén.3 9 S bár a Gyenyikin ellen harcoló hadosztályok egy részét ide helyezték át, Varsónak sikerült visszaverni a bolsevik támadást. Pilsudski kielégítőnek ítélte a katonai helyzetet, de úgy vélte, hogy a következő hetekben megszületnek azok a döntések, melyektől a keleti területek rendezése függ. Közben a szovjet békeoffenzíva folytatódott. A már említett 1919. december 22-i békeajánlatot Moszkva 1920. január 28-án megújította,4 0 majd február 2-án megismételte. A szovjet vezetés kedvezőbb határokat ígért, mint a Legfelsőbb Tanács 1919. december 8-i határozata a lengyel-szovjet határról. Két nap múlva Patek lengyel külügyminiszter mielőbbi választ ígért, de március 6-án ismét Moszkva kezdeményezett Csicserin rádióüzenetével. Patek csak március 27-én válaszolt, miszerint a szovjet delegáció április 10-én érkezzen meg Boriszov városába, s akkor hajlandók 24 órás fegyverszünetre. Következő nap a szovjet vezetés egy semleges helyet, Észtországot ajánlotta, valamint a katonai műveletek azonnali felfüggesztését kérte valamennyi fronton. Patek április elsején ezt elutasította, és ismét a hadizónában található Boriszovot javasolta. Április 2-án Moszkva már több várost — Petrográd, Moszkva és Varsó — megjelölt, de Boriszovot nem fogadta el. Április 7-én a lengyel külügyminiszter ultimátumszerűén követelte Boriszov elfogadását. A Boriszovhoz és az ellenségeskedések felfüggesztésének elutasításához való lengyel ragaszkodást az magyarázza, hogy Varsó így akarta elkerülni a szovjet békepropagandát a katonák és a lakosság között. A következő nap Moszkva az antant hatalmakhoz fordult, kifejezve készségét a Londonban vagy Párizsban való tárgyalásokra is. Április 9-én a lengyel kormány erről egy másolatot kapott, április 23-án pedig a szovjet vezetés Grodnót vagy Bialystokot is megjelölte. Április 25-én aztán a diplomáciai offenzíva befejeződött, mert ezen a napon elindult a lengyelek katonai akciója. 37 A Reichswehr-t 1920 október elsejére kellett 150 ezer főre csökkenteni, s 1921. január elsejére írták elő a 100 ezres létszám elérését. Metzger, Chantall: L'Allemagne: un danger pour la France en 1920? Guerres mondiales et conflits contemporains, septembre 1999. 6-8. 38 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 130. N° 599. f.83. Paris, 16 avril 1920. 39 MAE Europe 1918-1940. Pologne vol. 130. N" 83. ff.73-74. Varsovie, 23 mars 1920. 40 A szovjet vezetés megígérte, hogy a belorusz fronton nem lépik át a Drissza-Gyiszna-Polock-Boriszov-Ptyics-Bjelokorovicsi vonalat. Ukrajnában pedig a Csudnovo-Piljaua-Djerazsnya-Bar vonalat.
