Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere (Ism.: Neumann Tibor) II/512
512 TÖRTÉNETI IRODALOM Fodor István (Szeged, JATE - Magyar Nemzeti Múzeum, Bp.) a honfoglalók régészeti hagyatékát, Szegfű László (Szeged, JGYPF) a pogány magyarok hitvilágát, Benkő Loránd (Bp. ELTE) a honfoglalás kori magyar nyelv és nyelvtörténetet, Kristó Gyula (Szeged, JATE) a magyar honfoglalásra vonatkozó források és a valóság szembesítésének kísérletét, Szádeczky-Kardoss Samu (Szeged, JATE) az avarok közép-európai történelmét és hagyatékát, Font Márta (Pécs, JPTE) az Árpád-kori szláv-magyar együttélés emlékeit, Tóth Sándor László(Szeged, JATE) a magyar kalandozások történetét, Olajos Terézia (Szeged, JATE) a dél-itáliai bizánci zsoldban szolgáló magyar kontingens nem oly régen éppen általa feltárt történetét, s Kordé Zoltán (Szeged, JATE) a kabaroknak, székelyeknek és besenyőknek a magyar hadsereg segédcsapataiban betöltött szerepét tekintette át. A kötet második része a keresztény Európába való beilleszkedés, az európai normák és művelődési formák átvételének politikai, egyházszervezeti és kulturális aspektusait veszi számba, így Bozsóky Pál Gergő (Párizs-Bp Ferences Rend) a magyarság és a kereszténység első kapcsolódási pontjait, Sz. Jónás Ilona (Bp. ELTE) Szent István európai kapcsolatait, Klaniczay Gábor (Bp. ELTE - Collegium Budapest) a keresztény királyság szent alapítója eszmekörét, Koszta László (Szeged, JATE) a korai magyar egyházszervezetet, Makk Ferenc (Szeged, JATE) a magyarság 10. századi történetét, Kiss Gergely (Pécs, JPTE, Országos levéltár, Bp.) a somogyvári bencés apátság alapítását, Marie-Madelaine de Cevins (Université d'Angers) a középkori magyar plébániarendszer kialakítását, Korompay Klára (Bp. ELTE, Paris, CIEH) az első magyar nyelvű szövegemlékeket, Szovák Kornél (Bp. ELTE) az Árpád-kori magyar történetírást, Vizkelety András (Bp. ELTE) a középkori magyar irodalom megszületését és fejlődését, Madas Edit (Bp. ELTE) a magyar prédikációs irodalom európai kapcsolatait, Csernus Sándor (Szeged, JATE) az első keresztesháborúk korának magyar-francia kapcsolatait, s végül Szabics Imre (Bp. ELTE) az előzmények bemutatása után a 14. századi Antoine de la Sale „Petit Jehan de Saintré" c művének Magyarország- és magyarságképét vizsgálta. A legkorábbi magyar szövegemlékek közül a Halotti beszédnek latin, magyar és francia, az Ómagyar Máriasiralomnak magyar és francia változata olvasható a Korompay ill. a Madas-tanulmány függelékében. A kötetet a külföldi számára nehezen érthető fogalmak ügyesen válogatott gyűjteménye zárja, így olvashatunk Szent István Intelmekről, a dáko-román elméletről, a kettős-honfoglalásról, a rovásírásról, a familiaritásról, Margit-legendákról, a hun-magyar rokonságról, a Szent Jobbról stb. A kötetben szemléltető genealógiai táblákat és a honfoglalást, a magyar egyházi és világi szervezetet bemutató térképeket talál az olvasó. Megemlítendők a kötet magas színvonalú grafikus illusztrációi, a Chantai Philippe-et dicsérő kitűnő fordítás és a lábjegyzetek gondos összeállítása. A jegyzetek között csak elvétve találunk hivatkozást a külföldiek számára hozzáférhetetlen Gombos-féle forrászszöveg-gyűjtemény vagy a Marczali-féle Enchiridion köteteire, esetleg Závodszky 1904. évi törvénykiadására, főleg az esetben, ha a hivatkozott forrásszövegek Györffy György német nyelvű, a Böhlau kiadónál megjelent kötetének (Wirtschaft und Gesellschaft...) függelékében reprintként elérhetők. A kötet egésze, az összefogott áttekintések a hazai olvasó számára sem tanulságok nélküliek, még ha az egyes tanulmányok külön-külön, sokszor részleteiben olvashatók is magyarul, pl. az ,Árpád előtt és után. Szerk. Kristó Gyula és Makk Ferenc, Szeged, 1996" egyébként nehezen hozzáférhető kiadványban. A tanulmányok közül már terjedelménél fogva is kiemelkedik Fodor István és Klaniczay Gábor tanulmánya, de általában megjegyezhető, hogy a közölt írások jól reprezentálják a hazai, nemcsak szegedi mediévisztika eredményeit. Külön is elismerésre méltó, hogy a kötetben a fiatal kutatók eredményei is helyet kaptak, illetve tudatosan olyan szerzőket kértek fel, akiknek francia vonatkozású tanulmányai a francia olvasók számára az egész kötetet tehetik vonzóvá. Veszprémy László ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT LEGRÉGIBB LEGENDÁJA ÉS SZENTTÉ AVATÁSI PERE (Boldog Margit élettörténete - Vizsgálat Margit szűznek életéről, magatartásáról és csodatetteiről) Fordította Bellus Ibolya és Szabó Zsuzsanna, a jegyzeteket írta Bellus Ibolya, a bevezetőt írta Klaniczay Gábor. Balassi Kiadó, Budapest, 1999. 328 o. Mivel középkori hagiográfiai műveink az elbeszélő források csekély száma miatt különösen nagy jelentőséget képviselnek az Arpád-kor politika-, egyház- és társadalomtörténetének megismerésében,
