Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429
448 PÁLOSFALVI TAMÁS parancson kívül más nyoma is van: a velencei köztársaság magyarországi követe 1458. április 23-án és 26-án tájékoztatta megbízóit, hogy Mátyás ad partes Croatie küldte a vránai perjelt és Vitovec Jánost,108 s a velencei tanács csak azt kérte a magyar királytól, hogy a két kapitány a velencei érdekek sérelme nélkül járjon el. Mivel Vitovec április 23-án még a szlavóniai (Várasd megyei) Szentillyén tartózkodik,109 az akcióra májusban kerülhetett sor. Szinte bizonyos, hogy a Kreyger Andrással kötött megállapodásokban az ő közvetítésének nyomát kell látnunk. Vitovec egykori familiáris-társa ugyanis átadta Mátyásnak Ostrovicát és Sztenicsnyákot is.11 0 Nem Vitovec volt az egyetlen korábbi Cillei-familiáris, akit Mátyás engedményekkel próbált a pártjára vonni: május 23-án Strupkowcz-i Reychmuth Jánost erősítette meg a néhai Ciliéi grófok által neki adományozott jószágok birtokában.11 1 Mátyás egyébként nemcsak Ciliéi főembereinek szolgálatait igyekezett biztosítani, hanem a befolyásos Frangepán család tagjaiét is: Frangepán Mártonét, aki Krupa várát váltotta vissza a maga számára egy másik Ciliéi familiáristól, Siebreicher Zsigmondtól,112 valamint Frangepán Istvánét, akiről maga a király jelentette ki később, hogy Dalmáciában és Horvátországban megválasztása után elsők között ismerte el uralmát, és ezzel nagy szerepet játszott e tartományok hódoltatásában.11 3 Az események tanulsága az elmondottak fényében világos: 1458 első felében az új kormányzat rendkívüli tapintattal kezelte a veszélyes hatalommal rendelkező délvidéki bárókat, Újlaki Miklóst, a Frangepánokat és Vitovecet is, nehogy egy elhamarkodott döntéssel elpártolásra késztesse őket. Ennek az sem mond ellent, hogy az 1458. júniusi dekrétumok megismételték a külföldiek tisztség- és hivatalviselésének tilalmát, hiszen Vitovec 1453 óta regnicola volt. 108 MDE I. 26: „... que asseris intellexisse de prioré Aurane et Parti Jano, qui cum Ulis gentibus de consensu et deliberacione Serenissimi Hungarie regis ad partes Croatie dissessuri sunt..." 109 DL 104197. Itt valami komolyabb gyűlésre kerülhetett sor, mert a fogott bírák között van Vitovec mellett Turóci Benedek varasdi ispán, a szolgabírák, a zágrábi szék protonótáriusa: Lezkouch-i Péter, a varasdi várnagy, a körösi szék volt protonótáriusa: Pataki Albert, de még egy pettau-i polgár is. 110 A velencei követ március 7-i jelentése szerint ekkor Korbáviai Gergely ostromolja Ostrovicát, amelynek a Mátyás-párti Frangepán István siet a felmentésére: MDE. I. 7. Egy héttel később arról értesülünk, hogy Georgius Gaiger fivére, az ostrovicai várnagy nevében felajánlotta a várat Velencének, az ajánlatot azonban a köztársaság visszautasította: MDE. I. 8. Gaiger-t a tévedés különösebb kockázata nélkül azonosíthatjuk Kreygerrel, ami azt jelenti, hogy Andreas von Kreig, a császár tanácsosa próbálta Ostrovicát Velencének átjátszani. Ezután következett Székely Tamás és Vitovec missziója, amelynek eredményeként Kreyger végül a zagorjei Kosztelért cserében átadta Mátyásnak Ostrovicát: DF 233197. (1458. május 22.) Érdekes, hogy a Kosztelt Kreyger-re ruházó oklevél és a Vitovec javára kiállított adománylevél egy napon és egy pecsét alatt, de különböző helyen, Budán, ill. Székesfehérváron kelt. Kreyger július 22-én már alias castellanus castri Ztenychnyak (DL 44879.), tehát ezt a várat is átadta. Ostrovicára 1. még: Teke Zsuzsa: Az itáliai államok és Mátyás. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk: Rázsó Gyula és V Molnár László. Bp. 1990 246. 111 DL 102139. 112 Frangepán II. 33. 113 Frangepán II. 38. Láttuk, hogy Frangepán István 1458. márciusában Ostrovica felmentésére sietett (1. 108. j.). Júliusban a királynál van Budán (Fraknói Vilmos: Mátyás király. 1440-1490. Bp. 1890. — a továbbiakban: Fraknói: Mátyás — 88. 1. j.) 1459. májusában pedig a király követe a pápánál (Fraknói Vilmos: Mátyás király levelei. Külügyi Osztály. I. 1458-1479. Bp. 1893. — a továbbiakban: Fraknói: Mátyás levelei — 9.)
