Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon II/429

EGY ZSOLDOSKARRIER A 15. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON 443 mokat. Sokkal inkább azon törte a fejét, hogyan tudná kiengesztelni az ifjú királyt, akinek határozott parancsa ellenére lepaktált Frigyes császárral. Attól ugyan nem kellett tartania, hogy László elkobozza tőle a jogtalanul megszerzett Grebent, de az joggal aggasztotta, hogy engedetlenségéért a szlavón bánság elvesztésével fizet.7 4 Egyelőre semmi nem utalt arra, hogy V László csupán néhány hónappal éli túl az idősebb Hunyadi fiút, s az is elképzelhető, hogy a budai kivégzés fényében Vitovec túlértékelte a király lehetőségeit. Mindenesetre a zsoldosvezér, aki látha­tóan Szlavóniában kívánt berendezkedni, tanácsosnak látta egy látványos fordu­lattal biztosítani V László jóindulatát. Ennek megfelelően eltávozott Frigyestől, és hazatért Grebenbe. Mielőtt a­zonban kockázatos tervének végrehajtásához látott volna, előbb fontos lépést tett grebeni uralmának törvényesítése érdekében. 1457. április 28-án ugyanis Grebeni Hermanfi László társaságában megjelent a csázmai káptalan előtt, ahol Hermanfi lemondott a javára Greben és tartozékainak őt illető részéről7 5 , cserében pedig Vitovec Hermanfinak adta Újudvart annak tartozékaival és egyéb birtokokkal egyetemben.7 6 Vitovec engedékenységét ebben az esetben kizárólag az átmenetileg kedvezőtlenre fordult helyzet magyarázhatja,7 7 mert egyébként nem volt szokása nála gyengébbekkel egyenrangú partnerként egyezkedni. A cseh vezér Csázmában már szinte biztosan kisebb sereg élén jelent meg,7 8 majd felmondta a császárnak tett hűségesküjét. A hűséget visszavonó levelet (Absagebrief) azonban, bár pon­tosan tudta, hogy Frigyes Ciliiben tartózkodik, nem oda, hanem Grazba küldte.79 Ezzel a becstelenséggel sem érte el maradéktalanul a célját, mert amikor 1457. április 30-án éjjel rajtaütött a városon, a császárt már nem találta Ciliiben, Frigyes ugyanis még az előző napon felköltözött a néhai Ciliéi grófoknak a város fölé magasodó várába. A zsákmány azonban így sem volt lebecsülendő: fogságba ejtette Frigyes tanácsának és udvarának számos tagját, köztük a kancellárt (Ulrik gurki püspököt) a kisebb pecséttel, más egyháziakat és egy sor világi előkelőt, köztük Johann Ungnad kamarásmestert.80 A foglyait Grebenbe és Krapinába szállította, és később váltságdíjat követelt értük. Frigyes nem ok nélkül hivatkozott a támadás jogtalanságára, hiszen túl azon, hogy Vitovec, aki alig több mint egy hónapja esküdött fel tanácsosának, szándékosan nem értesítette időben, a császár okot sem szolgáltatott az agresszióra. Ráadásul Vitovec olyanokat is vasra verve hurcolt 74 A Ciliéi krónika több ízben is kifejezetten hangsúlyozza, mennyire fontos volt Vitovec szá­mára a szlavón bánság. Krones: Chronik 138, 150-51. 75 Grebeni Miklós fia János és a fiai: István és László ezt már 1452-ben megtették. Csánki: Körös 10. 76 DL 103643. 77 Mint látni fogjuk, V László 1457. márciusban átmenetileg leváltotta Vitovecet a szlavón bánságról, és Újlaki Miklóst és Marcali Jánost állította a helyére. 78 Csak így képzelhető, hogy három nappal később már Ciliiben volt. 79 Brunner: Land und Herrschaft i. m. 85. 80 Krones: Chronik 138. Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész. 1-7. köt. II. rész 1-6. köt. Oklevelek. Sopron 1921-1943. (a továbbiakban: Házi: Sopron) I. 4. 179. Az incidens akkora port vert fel, hogy május 14-én maga a milánói herceg említette egy levelében. Thallóczy Lajos-Aldásy Antal: A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. 1198-1526. Bp. 1907. 226.

Next

/
Oldalképek
Tartalom