Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején II/409
412 C. TÓTH NORBERT dénár.1 9 Mindent összeszámolva a per elindítása Kistárkányi Györgynek és Miklósnak 100-150 új dénárjába, azaz egy-másfél forintjába került. II. A specialis praesentia regia működése a főkancellárság üresedése idején20 (Függelékül a budai, bácsi és jászói prépostok valamint a nagy kancellária alkancellárjai a Zsigmond-korban) A tanulmányban szereplő mandátumot Budán, a nagypecsét alatt adták ki, miközben Zsigmond király Csehországban volt. Az Anjouk és Zsigmond király korában a királyi kancellária két részre oszlott: a cancellaria maior-ra, amely az egyszerű vagy kettős nagypecsétet használta és az oklevelek általában Visegrádon majd Budán keltek. A másik a cancellaria secreta, amely a titkospecsétet használta.2 1 A titkospecsétet Nagy Lajos kezdte el rendszeresen használni, általában pátenseken (zárt okleveleken), ritkán privilégiumokon is függő formában. Ekkor a titkospecsétet még a secretarius nótárius őrizte, akiből az 1370-es évek közepén lett a secretarius cancellarius (titkos kancellár), miután a királyi kápolna ispán elvesztette ezt a címét.2 2 Zsigmond király külföldi tartózkodásain az általa szervezettebbé tett titkos kancellária a titkospecsét alatt adta ki az okleveleket.2 3 Ε kettő mellett létezett még a királyi középpecsét irodája, amely az 1375-ös kancelláriai reformtól kezdve panaszfelvevő irodaként működött és a királyi középpecsét alatt a királyi kápolna ispán vezetésével a király nevében adta ki a parancsleveleit.24 A negyedik pecsét, amely alatt még király nevében adtak ki okleveleket, a mindenkori főkancellár saját (magán) pecsétje, ez azonban csak a specialis praesentia regia oklevelein található meg. (Tulajdonképpen a főkancellár magán pecsétje a hivatalba lépése után elvált személyétől és a bíróság pecsétjévé vált. Ε pecséttel a különös jelenlét bírósága a végső ítéletet tartalmazó okleveleken kívül, bármilyen általa kiadott oklevelet megerősíthetett.) A három királyi pecsét alatt kiadott oklevelek bármelyik kúriai bíróságra (királyi különös és személyes jelenlét, nádori és országbírói jelenlét valamint a tárnokmester elé) tartalmazhattak idé-19 Uo. 269: 1435. II. tv. 11. tc. 4.§. 20 Ebben a részben az egyszerűség kedvéért mindig a Zsigmondkori oklevéltár számaira hivatkozom, mivel az adott szám alatt mindenki megtalálhatja a vonatkozó kiadási helyeket. Ettől csak azokban az esetekben tértem el, ha az oklevél nem szerepel kötetekben, illetve ha szerepel, de tárgyunk szempontjából fontos adatot nem tartalmaz az adott regeszta vagy kivonat, akkor azt a sorszám után az eredetiből közlöm. 21 Kumorovitz L. Bernát·. A magyar királyi egyszerű- és titkospecsét használatának alakulása a középkorban. A gróg Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Evkönyve. ( = Klebelsberg Intézet) VII. évfolyam. Károlyi Árpád és Angyal Dávid közreműködésével szerkeszti Miskolczy Gyula igazgató. Budapest, 1937. 69-112. (=Kumorovitz: A magyar királyi pecsétek) 99. 22 Kumorovitz·. A magyar királyi pecsétek 91. 23 Kumorovitz: A magyar királyi pecsétek 77. 24 Kumorovitz L. Bernát: Audentia, praesentia. Notter Antal Emlékkönyv. Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekről. Szerk. Angyal Pál, Baranyay Jusztin és Móra Mihály. Budapest, 1941. 684-711. (=Kumorovitz: Audentia) 709-711. A királyi kápolna ispánra lásd még Uő: A királyi kápolnaispán oklevéladó működése. (A királyi kancellária fejlődése a XIV és XV század fordulóján.) Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv 1942-1943. (V kötet) Budapest, 1943. 455^197. különösen 460^164.
