Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Hiteleshely és a királyi különös jelenlét. Adatok a leleszi konvent hiteleshelyi működéséhez a 15. század elején II/409
HITELESHELY ÉS A KIRÁLYI KÜLÖNÖS JELENLÉT 413 zést, azonban a parancsokon szereplő pecsétek és a bíróság, ahová az idézés szólt, között nincsen összefüggés. Ugyanakkor nem bizonyult időt állónak Kumorovitz L. Bernátnak az a tétele, hogy azok a panaszfelvételek, amelyek a dicitur nobis formulával kezdődnek és a jelentést a király címére kérik (fideliter nobis rescribatis), úgyszólván mindig az országbíró elé utalt ügyre vonatkoznak, akármilyen pecsét is van rajtuk.25 Azonban, mint az a jelen példánkban szereplő oklevélből is kitűnik, nincsen ilyen összefüggés. A leleszi konventnek a királyi különös jelenlét elé kellett a bepanaszoltakat megidéznie, tehát a jelekből ítélve a különös jelenlét bírósága működött. Kumorovitz L. Bernát tanulmánya szerint2 6 a nevezett bíróság - amelynek vezetője az 1397-es törvény szerint a mindenkori főkancellár2 7 - Eberhard zágrábi püspök, főkancellár halála után csak az ideutalt perek halasztásával foglalkozott (1419-1421) és 1419-től elveszítette panaszfelvevő szerepét.28 Amint látható, az előbbiekben idézett oklevelünk 1420-ban kelt és tárgya panaszfelvétel. A kérdés most már csak az, valóban nem működött a bíróság, illetve hogyan működött a különös jelenlét a főkancellári szék üresedése idején. A királyi nagypecsétet - mint később majd látjuk, csak elvben - a főkancellár őrizte és a különös jelenlét is használta azt, ezért elöljáróban röviden át kell tekintenünk a különös jelenlét működését a Zsigmond-kor első felében. A specialis praesentia regia kialakulását és Anjou-kori történetét Hajnik Imre,29 Gerics József3 0 és Kumorovitz L. Bernát3 1 tanulmányaiból, illetve Bónis György könyvéből3 2 ismerjük, ezek szerint a bíróság a 14. század 70-es éveiben lezajlott kancelláriai és bírósági reform eredményeként vált rendes kúriai bírósággá, előtte ez volt a király személyes bíráskodásának a szintere, mivel a praesentia regia-η a 13-14. század fordulójától már az országbíró ítélkezett. Azonban már a 14. század közepétől van adat arra, hogy a király rövid időre helyettesre bízta a bíróság vezetését. Azzal, hogy a királyok igen korán "elvesztették" a praesentia regia-η való ítélkezést, érthetően új fórumot kerestek, illetve hoztak létre, ahol valóban személyesen részt vettek az ítélkezésben, ez lett a specialis praesentia regia. Azonban az ügyek gyarapodása és a királyok távolléte 25 Kumorovitz: Audentia 710. 26 Kumorovitz L. Bernát·. A specialis praesentia regia pecséthasználata Zsigmond korában. Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp., 1937. (=Kumorovitz:: Specialis praesentia) 422-439. 27 Kumorovitz: Specialis praesentia 423. és hasonlóképpen Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. (=Bónis: Jogtudó értelmiség) 122. 28 Kumorovitz: Specialis praesentia 437. Ugyanő a kérdést összefoglalta: A magyar pecséthasználat története a középkorban. Bibliotheca humanitatis historica IX. Bp., 19932 (=Kumorovitz: A magyar pecséthasználat) 73-74. 29 Hajnik Imre: A király bírósági személyes jelenléte és ennek helytartója a vegyesházakbeli királyok korszakában. Értekezések a történettudományok köréből. 15. 1892. (= Hajnik: Személyes jelenlét) Uő.: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és Vegyesházi királyok alatt. Bp., 1899. (= Hajnik: Perjog) 30 Gerics József: A magyar királyi kúria bíráskodása és központi igazgatás Anjou-kori történetéhez. Jogtörténeti tanulmányok I. Bp., 1966. (= Gerics: Bíráskodás és központi igazgatás) 31 Kumorovitz L. Bernát: Osztályok, címek, rangok és hatáskörök alakulása I. Lajos király kancelláriájában. Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp., 1984. (= Kumorovitz: Osztályok) 32 Bónis: Jogtudó értelmiség 93-133.
