Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
KÖZLEMÉNYEK Koszta László A VÁCI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA A püspökségi szervezet kialakításának tanulmányozását igen megnehezíti a forráshiány. Az ün. Szent István-i alapítású egyházmegyéink közül csupán kettőnek ismerjük minden kétséget kizáróan létrejötte pontos idejét. Az egyik a pécsi püspökség, amelynek alapítólevele egyedüliként — bár némileg bizonyosan interpolálva — egy 15. század eleji átíró oklevélben ránk maradt.1 A másik egyházmegye a csanádi, melynek 1030-as létrejöttét a Pozsonyi Évkönyv és a Nagyobbik Gellért-legenda híradása tanúsítja.2 Természetesen a korai egyháztörténettel foglalkozó tanulmányok a többi egyházmegye kialakításának idejét is megkísérelték legalább megközelítően pontos évszámhoz kötni.3 Teljes konszenzus nem alakult ki ebben a kérdésben, és a források adta lehetőségeket ismerve nem is várható, hogy valaha is mindenkit kielégítő kronológiát tudna kialakítani a kutatás. Továbbra is egymással vitázó hipotézisekkel kell számolnunk. Abban azonban egyetértés van, hogy az episzkopális egyházszervezet kialakítása több szakaszban történt, sőt többek szerint a hagyomány alapján Szent István-i alapításúnak tartott egyházmegyéink közül némelyek megszervezésére csak az államalapító uralkodó halála után került sor. így az államalapításhoz kapcsolódó püspökségi szervezet végleges kialakítása I. András uralkodása idején, az 1040-1050-es évek fordulója körül történt meg. A váci püspökség megszervezésének tanulmányozását is megnehezíti a forráshiány. Egykorú, Szent István uralkodásának idejéből származó híradás nem tesz említést az egyházmegyéről. A püspökségről, illetve annak birtokairól először az 1075-ös garamszentbenedeki alapítólevél szól.4 A váci püspökök nevét sajnos 1 Diplomata Hungáriáé antiquissima I. Ed. Györffy György:, Budapest 1992. (a továbbiakban: DHA.) 54-58. 2 Scriptores rerum Hungaricarum I. Ed.: Szentpétery, Emericus. Budapest 1937. (a továbbiakban: SRH.) 125. és SRH. II. 489-499. 3 Például az utóbbi évtizedekben Györffy György: István király és műve. Budapest 1977. (a továbbiakban: Györffy: István király) 316-332.; Püspöki Nagy Péter: Szent István egyházszervezete. In: Szent István és kora. Szerk.: Glatz Ferenc - Kardos József. Budapest 1988. (a továbbiakban: Püspöki: Szt. István egyházszervezete) 67-76.; Koszta László: A kereszténység kezdetei és az egyházszervezés Magyarországon. In: Az államalapító. Szerk. Kristó Gyula. Budapest 1988. (a továbbiakban: Koszta: Kereszténység kezdetei) 175-188.; Kristó Gyula: Szent István püspökségei. In: Kristó Gyula: írások Szent Istvánról és koráról. Szeged 2000. (a továbbiakban: Kristó: Szt. István püspökségei) 121-135. 4 DHA. 216. 5 Az első ismert váci püspök Marcell volt, akit 1111-ben és 1113-ban neveznek meg az oklevelek, de talán már 1103-ban ő töltötte be a püspökséget, mert ebben az évben székhely nélkül említenek egy ilyen nevű magyar főpapot. Bánk József: Váci egyházmegyei almanach. Vác 1970. (a továbbiakban: Bánk, Váci almanach) 107., Korai magyar történeti lexikon. Főszerk.: Kristó Gyula. Budapest 1994. 706.
