Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: A váci püspökség alapítása II/363
364 KOSZTA LÁSZLÓ csak a 12. század elejétől ismerjük.5 Fontos híradással szolgál még az alapítás problematikájához a 14. századi krónikakompozíció egy fejezete,6 amely bizonyosan jóval korábbi időre, esetleg 11-12. századra visszamenő információkat rejt szövegében. A váci püspökség megszervezését bemutató koncepciók döntően az említett krónikahely értelmezésén alapultak. A krónikakompozíció szövegére kritika nélkül építő korábbi elképzelések, amelyek a váci egyház alapítását a püspökség létrejöttével azonosítják, I. Géza királyt tekintik alapítónak. Időről-időre előkerül ugyan ez az elképzelés, de ma már inkább csak kuriózumnak számít.7 Általános vélemény hosszú idő óta, hogy az említett krónikaszöveg torzítja a valóságot és valamilyen okból szándékosan hallgatja el a püspökség létrejöttének tényleges körülményeit.8 A múlt század végétől kezdve mind a helytörténeti munkák Karcsú Arzéntól,9 mind az országos kutatás Pauler Gyulától Szent Istvánban látja a püspökség fundátorát.1 0 Leginkább Szent István uralkodásának végére, az 1030-as évekre szokták helyezni alapítását, és a szent király által egyik utolsóként létrehozott püspökséget látják a váciban.1 1 Két kutató ezzel szemben Vácot a legkorábbi püspökségek közé sorolja. Püspöki Nagy Péter szerint Esztergommal és Győrrel egy időben, 997 és 1000 között hozták létre a váci egyházmegyét is.1 2 Bánk József, hajdani váci püspök pedig 1004-et említi alapítási dátumként.1 3 Az utóbbi két vélemény azonban nem talált visszhangra a püspökségi szervezet kialakítását nyomon követő munkákban. Ujabban Kristó Gyula fogalmazott meg Vác alapításával kapcsolatban a korábbiaktól eltérő véleményt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szent István uralkodása mellett utódjának, Péter királynak országlását is számba kell venni Vác létrejöttének időszakaként.1 4 A váci püspökség pontos alapítási dátumának megállapításáról bizonyosan le kell mondanunk, de 11. századi történetének töredékes mozzanataiból talán egy hozzávetőleges kronológiát fel lehet állítani az egyházmegye megszervezésé-6 SRH. I. 395. (124. fejezet). 7 Hankó Ildikó·. A magyar királysírok sorsa. Budapest 1987. 81. 8 Gerics József·. Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. A váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához. In: Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Budapest 1995. (a továbbiakban: Gerics: A váci egyházalapítás) 174-179. 9 Fidusa Imre: Vácz története rövid előadásban. Budapest 1875. 5-8.; Karcsú Arzén: Vácz város története. Vácz 1880. 23-26.; Tragor Ignác: Vác története. Vác 1929. 26-27. 10 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt I. Budapest 1899. (a továbbiakban: Pauler) 40. és 394. (84. jegyzet). 11 Gerics: A váci egyházalapítás 178.; Mezey László: A váci püspökség kialakulása. In: Váci egyházmegyei almanach. Szerk.: Bánk József. Vác 1970. (a továbbiakban: Mezey: Vác) 13-33.; Györffy: István király 327-328.; Kubinyi András: A középkori Vác. In: Vác története I. Szerk.: Sápi Vilmos Budapest 1983. (a továbbiakban: Kubinyi: Vác a középkorban) 49-50.; Györffy György: Vác városa az Árpád-korban. In: Levéltári Közlemények 1992. 53-60. 12 Püspöki: Szt. István egyházszervezete 74-75. 13 Bánk: Váci almanach 107. 14 Kristó Gyula egyben kritika alá vette Gerics Józsefnek azt az elképzelését, amelyet Kubinyi András is átvett (lásd 10. jegyzet) a krónikakompozíció váci alapításával kapcsolatos fejezetének értelmezéséről. Jogosan vetődik fel a kétely, hogy egy viszonylag jelentéktelen egyházi intézmény, mint a váci Szent Péter-kápolna érdekében a krónikás meghamisította volna a váci püspökség létrejöttének idejét. Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest 1988. (a továbbiakban: Kristó: Vármegyék) 428^130.; Kristó: Szt. István püspökségei 139.-133.
