Századok – 2001

DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba: Dokumentumok Haynald Lajos 1849. júniusi hivatalvesztésének történetéhez I/169

DOKUMENTUMOK HAYNALD LAJOS 1849-1 HIVATALVESZTÉSÉHEZ 171 Ugyané dilemma elé került Haynald Lajos is, akit az 1847 szeptemberében elhunyt Kopácsy József esztergomi érsek helyét káptalani helynökként ideiglene­sen betöltő Kunszt József nevezett ki főegyházmegyei irodaigazgatónak. Ez a meg­bízatás az 1848-ban amúgy is forró légkörben felértékelődött, hiszen a Batthyány­kormány által esztergomi érsekké kinevezett Hám János szatmári püspök tény­legesen nem vette át a főegyházmegye kormányzatát.1 2 Az érsekség területén élő papság jó része konzervatív politikai nézeteket vallott, bár egyesek —• különösen a pesti papság soraiban — az „új eszmék" hívei lettek. Kunszt káptalani helyet­tesnek nem volt könnyű már 1848 őszén sem megtalálni a kompromisszumot az egyházi érdekek védelme és a változtatásokat (például demokratikus egyházre­formot) követelők között. Kiemelkedőek ebből a szempontból a szeptember 5-6-i pesti papi gyűlés határozatai illetve Kunszt azokra adott válaszai.1 3 Haynald egyéb­ként az értekezleten — betegsége miatt — nem vett részt.1 4 Simor János, ekkor a prímási iroda titkára (később győri püspök, majd esztergomi érsek) hosszú le­velekben számolt be Haynaldnak a főegyházmegye rendezetlen állapotairól, sé­relmezte, hogy a kormány plébánosokat nevezett ki, illetve azt, hogy 1848 végétől az esztergomi prímási palota is gyakran katonai szállásra emlékeztetett.1 5 1849-ben a tavaszi hadjárat következtében újra magyar fennhatóság alá ke­rült esztergomi főegyházmegye mozgalmas napokat élt át. Kunszt József káptalani helynök (Piybila és Krautmann kanonokokkal, az említett Simor titkárral és több más egyházi személlyel együtt) nem várta be a magyarok bevonulását, hanem a cs.kir. csapatokkal együtt eltávozott. Kunszt helyét „helyettesített káptalani hely­nökként" Jaross Vince kanonok foglalta el. A magyar uralom néhány hete nem kevés megpróbáltatást hozott az Esztergomban maradt egyháziakra. Ezeket rö­viden felidézni —- a Haynald felfüggesztésének hátterét adó események megraj­zolásán kívül — már csak a szabadságharc e szakaszának általánosságai, az egyház és a formálódó új, független állam közötti helyi kapcsolatok alakulása miatt is indokoltnak látjuk. Ε néhány hét alatt ugyanis Jaross Vincének több ügyben kel­lett megtapasztalnia, hogy az új viszonyok az egyház befolyásának, pozícióinak gyors átalakulását hozhatják. Az ismét magyar oldalra álló vármegyei és városi hatóságok, továbbá Palkovics Károly megyei kormánybiztos nemcsak a cs.kir. ol­dalra állt egyháziak tevékenységének megtorlásával, a többiek Függetlenségi Nyi­latkozat iránti hűségre való felesketésével (vagyis politikai szerepvállalásuk meg­ítélésével) foglalkoztak, hanem egy-egy esetben beavatkoztak az egyház és az állam közötti viszonyokba is. Nevezetessé vált például Lakner István Sándor esztergomi főegyházmegyei áldozópap ügye. A hazafias magatartása miatt még február elején áthelyezett Lak-12 Tóth László: Politika és egyházpolitika Haynald Lajos kiadatlan leveleiben. I—II. In: Katho­likus Szemle, 1935. 8. sz. 473-481., 9. sz. 561-567.; 474. 13 Idézi: Pál Mátyás: Az 1848-as egyházi mozgalmak hazánkban. In: Religio, 1914. 1. sz. 59-81.; 77-78. Ld. még: Szittyay, i.m. 37-38. 14 Lakatos, i.m. 105. 15 Lakatos, i.m. 106. Illetve Simor leveleiről ld.: Tóth László: Haynald Lajos iratai a Magyar Nemzeti Múzeumban. In: Könyvtári Szemle, 1935. 16. sz. 124-125. Néhány, 1848 augusztusában Haynaldhoz intézett Simor-levelet közzétett: A forradalom és szabadságharc levelestára. (Szerk.: V Waldapfel Eszter) I. köt. Bp., 1950. 368-370., 373-375., 393-394.

Next

/
Oldalképek
Tartalom