Századok – 2001
DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba: Dokumentumok Haynald Lajos 1849. júniusi hivatalvesztésének történetéhez I/169
170 FAZEKAS CSABA állam konszolidációjában, ugyanakkor támadtak konfliktusai a Batthyány-kabinettel, például a papság nemzetőri szolgálata vagy az iskolarendszer tervezett reformja miatt.6 1848 őszétől a nemzeti önvédelemre történő berendezkedést és az udvarral elmérgesedő viszonyt már egyre bizalmatlanabbul szemlélte, október végén még próbált közvetíteni a nemzet és uralkodója között.7 Bár számos pap csatlakozott a honvédsereg nemzeti céljaihoz,8 a főpapság néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag szembefordult a szabadságharccal, illetve apolitikussá vált. Debrecenben először csak két püspök (Horváth Mihály és Bémer László) jelent meg, és később is csak négy püspök tette a kormánnyal és a nemzetgyűléssel „magát egyenes érintkezésbe",9 ami azt jelentette, hogy egyáltalán valamiféle hivatali kapcsolatban álltak a Szemere-kormánnyal, részben csak a magyar csapatok előrenyomulása következtében. 1849 elejétől a püspöki kar inkább az uralkodóháztól remélte a konszolidációt, illetve a katolikus egyház helyzetének stabilitását. Ennek több alkalommal feliratokban, emlékiratokban is hangot adtak, amiért az Országos Honvédelmi Bizottmány többüket honárulónak nyilvánította, javaikat elkoboztatta.1 0 Különösen foglalkoztatta a magyar kormány ellenőrzése alá került területeken élő főpapokat illetve az egyházi személyeket a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése illetve a kormánynak az ahhoz való hódolatra történt felszólítása. Voltak, akik őszinte hódolatukról biztosították a kormányzatot, de a főpapság inkább elodázni igyekezett a csatlakozás kihirdetését.1 1 6 A nemzetőrségre vonatkozóan pl.: Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp., 1973. 58. Az iskolarendszerről részletesebben ld. pl. legutóbb: Csorba László: Az első népképviseleti országgyűlés állásfoglalása a művelődés- és egyházpolitikai kérdésekben. In: A magyar országgyűlés 1848/49-ben. (Szerk.: Szabad György) Bp., 1998. 257-281.; Fazekas Csaba: Az első népképviseleti országgyűlés történetéből. Palóczy László beszédei és képviselői indítványai. (1848. július - december) In: Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez. (Szerk.: Dobrossy István) Miskolc, 1998. 81-192.; Sarnyai Csaba Máté: Oktatás-laicizálási törekvések és a katolikus felsőklérus 1848-ban. In: Fiatal egyháztörténészek kollokviuma (1998. november 3.) Tanulmányok. (Szerk.: Kósa László) Bp., 1999. (Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék kiadványai, 1.) 64-104. stb. A vonatkozó dokumentumközlések közül kiemelkedik: Az alsó- és középszintű oktatás 1848/49-ben. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium válogatott iratainak tükrében. (Szerk.: Ε Kiss Erzsébet) Bp., 1997. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok, 30.) 7 Ld. erről elsősorban a püspöki karnak az uralkodóhoz intézett október 28-i feliratát. Több közlése is ismert, pl.: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez. (Szerk.: Pap Dénes) II. köt. Pest, 1869. 190-193.; Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-^9-ben. I. köt. Bp., 1882. 355-359.; legutóbb: Elmer, i.m. 129-131. 8 Mindezt különösen a tábori lelkészi szolgálatok kiépülése kapcsán méltatta a történetírás. Ld. pl.: Az 1848 és 1849-ik évi szabadságharczban részt vett római és görög katolikus paphonvédek albuma. (Szerk.: Ambrus József) Nagykikinda, 1892.; újabban: Zakar Péter: A magyar hadsereg tábori lelkészei 1848-49-ben. Bp., 1999. (METEM könyvek, 23.) stb. 9 Egy, a szabadságharc bukása után készült névjegyzék szavai. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) H 147. (=1848-1849-es vegyes iratok.) 8. dob. 1. cs. A négy további püspök egyébként Jekelfalussy Vince szepesi római katolikus, Erdélyi Vazul nagyváradi, Popovics Bazil munkácsi és Gaganecz József eperjesi görög katolikus püspökök voltak. Az összeírás egyébként nem pontos, hiszen más püspökök is írtak hivatalos levelet Horváth Mihály kultuszminiszternek, például Bartakovics Béla rozsnyói püspök. Ld. MOL. H 64. (= A Vallás, és Közoktatási Minisztérium nem iktatott iratai.) 1. dob. sz.n. 10 Az említett dokumentumokat jórészt közölte: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. (Szerk.: Andics Erzsébet) II. köt. Bp., 1952. Egykorűan ld. még: Monumenta Catholica pro Independentia Potestatis Ecclesiasticae ab Imperio Civili. (Coll. et ed.: Augustinus de Roskovány) Tom. IV Monumenta Pontificatus Pii IX. an. 1846-1855. complectens. Pestini, 1856. 11 A vonatkozó iratokat Id.: MOL. H 62. (= A Vallás- és Közoktatási Minisztérium debreceni iratai.) 622., 648., 657., 742., 820-827., 843-847/1849. stb. sz.
