Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: Az amerikai küldetéstudat válsága a 19-20. század fordulóján I/149
AZ AMERIKAI KÜLDETÉSTUDAT A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN 167 és a politikai nyomásgyakorlásban nyilvánult meg9 6 . Az imperializmusnak ez a közvetett, modern válfaja pedig a szabadság, demokrácia és az emberiesség elvének hirdetése mellett nem produkált olyan ellentmondásokat, mint a klasszikus imperializmus és az amerikai küldetéstudat összecsapása, mely, amint azt tapasztaltuk, az utóbbi felülkerekedésével végződött, kiemelve az alapvető nemzeti eszmék erejét és folytonosságát. *** Az Egyesült Államok történelmét formáló erők között a küldetéstudat kiemelkedő jelentőséggel bír. Az agresszív expanzionizmus önző érdekeivel s az angolszász felsőbbrendűség érzésével ellentétben ugyanis a küldetéstudat azt a nemzeti szellemet foglalta magába, amely a szabadság és a demokrácia eszméjébe vetett hitből táplálkozott. Vagyis az amerikai küldetéstudat és a belőle fakadó terjeszkedés lényegében idealista alapokon állt. A téma egyik kutatója, Jesse Reeves 1907-ben ezt így fogalmazta meg: „Egyetlen olyan tény sincs, sem gazdasági, sem társadalmi, sem pedig politikai, amely (az amerikai expanzionizmus) magyarázatául szolgálhat. Talán a nemzeti idealizmusnak (...) sokkal több köze volt ehhez az expanzionista mozgalomhoz, mint bármi másnak"9 7 . Amint láttuk, a nemzet küldetéstudatát megviselte a változás hirtelensége, amely az 1898-as spanyol-amerikai háború következményeként állt be. A felnőtté érés és az ártatlanság elvesztése a nemzet értékrendjének megingásához és énképének válságához vezetett. Az imperializmus véres szakasza azonban kiábrándította a birodalomra éhes expanzionistákat, s a humanitárius felhangok ismét dominálóvá váltak. Igaz ugyan, hogy az Egyesült Államok — mint jelentős nemzetközi hatalmi tényező — többé nem lehetett olyan, mint 1898 előtt, s az átalakulás során megkérdőjeleződött a küldetéstudat által képviselt nemzeti hagyományok változatlan érvényessége is. A válság átvészelése után azonban az amerikai küldetéstudat eszméjének magja, ereje és folytonossága nemcsak fennmaradt és élt tovább, hanem hozzájárult a kialakult helyzet normalizálásához. Ennek pedig az volt az oka, hogy valójában nem a Manifest Destiny és az imperializmus testesítették meg a nemzeti szellemet, hanem a küldetéstudat maga.98 Ezt a küldetést manipulálta a Manifest Destiny és az imperializmus, amelyek olyan ellentmondásos helyzetbe vezették a nemzetet 1846-ban és különösen 1898-ban, amelynek megoldására és feloldására a küldetéstudat alapjai nyújtottak lehetőséget. „A küldetés volt az az erő, amely azért küzdött, hogy megfékezze az expanzionizmus agresszív változatát",99 legyen az a negyvenes évek egész Mexikó bekebelezését célzó mozgalma, vagy a kilencvenes évek birodalomi törekvései. A leglényegesebb különbség azonban abban rejlik, hogy míg a Manifest Destiny és a klasszikus imperializmus a 20. század során elhaltak — olyannyira, hogy még 96 Diószegi István, Harsányi Iván, és mások, szerk., 20. századi egyetemes történet (Budapest: Korona Kiadó, 1995), 133. 97 Jesse S. Reeves, American Diplomacy under Tyler and Polk, in Weinberg, i.m., 3. 98 Merk, i.m., 261. 99 Uo., 262-263.
