Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: Az amerikai küldetéstudat válsága a 19-20. század fordulóján I/149
168 SZABÓ ÉVA ESZTER a két világháború sem tudott életet lehelni beléjük —, a küldetéstudat továbbra is fennmaradt.10 0 Az átélt válság azonban nem múlt el nyomtalanul, s erőteljesen kihatott az amerikai politikára. Az amerikai küldetéstudat válsága jelentős mértékben hozzájárult az izolacionizmus felerősödéséhez éppen akkor, amikor az ifjú óriás a világpolitika porondjára lépett. Amerika számára az első világháborúba való belépés rövid intermezzójától eltekintve az izolacionizmus volt a 20. század első felének egyik legmarkánsabb jellemzője. A fasizmus, majd pedig a kommunizmus elleni harc azonban új szerepet rótt az Egyesült Államokra. Amerika világméretű küldetést vállalt, s ennek jegyében az izolacionizmust végérvényesen a nemzetközi elkötelezettség váltotta fel. Amerika a demokrácia és az emberi jogok fő szószólójaként és élharcosaként lépett fel világszerte. Ez a szerep azonban nem volt idegen, hiszen „(...) az amerikai népet, miután a kivételesség eszméjét zászlóként hordozva élte át történelmének addigi szakaszait, (a) történelmi eszményképek, nem pedig (a) geopolitikai elemzések lelkesítik".101 A 20. század második fele tehát komoly kihívásokat tartogatott az amerikai küldetéstudat számára, melyek azonban termékeny talajra találtak, hiszen a demokrácia és a szabadság eszméiből táplálkozó küldetéstudat az amerikai történelem kiindulópontjától kezdve végig jelen volt. Az amerikai értékrend „szent" fundamentumaként az expanzionisták, az izolacionisták és a demokrácia terjesztői egyaránt a küldetéstudat nevében cselekedtek. Az amerikai küldetéstudat jelentősége tehát abban áll, hogy ez az az eszme, amely összeköti és folytonosságot mutat Amerika történelmének különböző időszakai között, s mint ilyen, mind a mai napig nyomon követhető. A küldetéstudat képviselte eszmék és értékek vizsgálata és figyelembe vétele épp ezért elengedhetetlen az Egyesült Államok történetének megértéséhez. 100 Uo., 266. 101 Henry Kissinger, Diplomácia (Budapest: Panem-Grafo, 1998), 767.
