Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 11 forint érkezett. Ugyancsak közölte azt, hogy a szebeni fiók 500 ezer forintnak Temesvárra szállítását rendelte el. A jelentés végül beszámolt az április 8-i utasításban egyes hatóságoknak igényelt ellátmány leszállításáról vagy tervezett küldéséről.3 8 Ismereteink szerint a MOIB-bal való kapcsolatában ez a Kamara utolsó érdemi reagálása. Másnap végetért a pozsonyi országgyűlés. A bizottmány ezen a napon intézkedett, hogy az aranyidkai bányában található arany- és ezüstrudakat szállítsák Szomolnokra - de egyben megtiltotta ezeknek a készleteknek az országból való kiszállítását. Egyidejűleg a Bizottmány sürgette Békés és Baranya megye, valamint Újvidék ezüstpénzzel való ellátását.3 9 Április 13-án Szabadka és Tolna megye, valamint a már részben ellátott Szeged számára újabb szállítmányokat igényelt.4 0 Ezt végül április 14-én a győri sóhivatalnak, a miskolci sóháznak és a fiumei harmincadhivatalnak küldendő ezüstpénz-szállítmányok igényével egészítették ki.4 1 A Miniszteri Bizottmány formálisan április 20-ig működött. Április 18-án azonban Pulszky, a bizottság volt tagja, már mint a pénzügyminisztérium államtitkára fordult a MOIB-hoz, hogy vonja vissza a vidékre irányuló pénzszállítmányok nemzetőri kíséretéről hozott rendeletét.4 2 Április 19-én pedig Kossuth intézkedett az arany- és ezüstpénzek kivitelének szabályozásáról.4 3 A Miniszteri Bizottmány és a Főhadparancsnokság A Miniszteri Bizottmány küldetésének egyik legfontosabb, s valószínűleg legnagyobb felelősséggel járó feladata volt a kapcsolat kialakítása a Budán székelő Főhadparancsnoksággal. Március 15-én este a Helytartótanács a sorkatonaságot eltiltotta a beavatkozástól, s tudomásul vette, hogy a rend fenntartását a megnövelt létszámú Pest városi polgárőrség fogja ellátni. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a pesti Rendre Ügyelő Választmány már a forradalom másnapján fegyvert követelt a főparancsnokság vezénylő tábornokától. A március 15-én a déli óráktól rendkívüli intézkedéseket elrendelő Lederer lovassági tábornok a követelésekre 16-án kiutalt a két főváros polgárőrségének 200-200 kovás fegyvert, s egyidejűleg gondoskodott a budai fegyvertár fokozott védelméről. Mivel a köznyugalom fenntartása szempontjából — és tekintettel a közelgő József-napi vásári sokadalomra — mind Zichy Ferenc, mind Almásy Móric kívánatosnak tartotta a nemzetőrséggé alakult fővárosi polgárőrség felfegyverzését, így Lederer további 1000 fegyver kiadásáról intézkedett. A főparancsnok megelőző vonakodása, hogy további fegyvereket szolgáltasson ki, ahhoz vezetett, hogy egyes radikálisok a fegyvertár megrohanását javasolták. Március 20-án mérsékeltebb követelés merült 38 Batthyány iratok 290-291. 39 Batthyány iratok 302-303. A nemesfém-készletekről a jelentés Abaúj megye középponti választmányától érkezett. 40 Batthyány iratai 322-323. 41 MOIB 1848:437. A Bizottmánynak a pénzügyi krízis közepette kifejtett tevékenységére ld. még Meszlényi, A miniszteri Bizottmány 740-745. 42 Kossuth Lajos Összes Munkái (KLÖM) XII. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. S. a. r. Sinkovics István. Akadémiai Kiadó, 1957. 41. 43 KLÖM XII. 44-45.
