Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
12 URBÁN ALADÁR fel: a laktanyákról távolítsák el a császári sasokat és tűzzék ki a nemzeti zászlót. Mivel Zichy és Almásy grófok további fegyverek kiadására ösztönözték Lederert, a tábornok futárt küldött Bécsbe, hogy a Haditanácstól utasítást kérjen.4 4 Március 22-én Almásy Móric is Bécsbe utazott, s a Helytartótanács 26-i ülésén számolt be arról, hogy a pesti Választmány által igényelt fegyverek megérkeztek Bécsből, s hogy „általános engedelem adatott" arra, hogy a katonai laktanyákra kitűzzék a nemzeti zászlót.45 A Miniszteri Bizottmány tagjai március 26-án látogatást tettek Lederer tábornoknál, aki — nem lévén utasítással ellátva — csak a törvényes rend fenntartására ígért támogatást.4 6 A jelek szerint a Bizottság tagjai a főparancsnoknál tett látogatás előtt nem kívánták bejelenteni hivatalba lépésüket. Mint láttuk, másnap, március 27-én küldték meg a hatóságoknak tájékoztató körlevelüket. Még ezen a napon a Bécsből érkező rossz hírek miatt népgyűlést előkészítő és kiáltványt fogalmazó városi Rendre Ügyelő Választmány készülődése adta az alkalmat a Bizottmánynak, hogy hivatalosan kapcsolatba lépjen a Főhadparancsnoksággal. A feltehetően még a délelőtti órákban megfogalmazott levél „a növekvő ingerültségre" hivatkozva 1000 fegyver kiutalását sürgette Rottenbiller alpolgármester számára úgy, hogy „az ez iránti rendelet még ma du. 4 óra előtt a fennevezett úrnak kezébe juttassék". A határozott hangú levél egyidejűleg tájékoztatást kért arról, hogy a katonai raktárban mennyi fegyver van még, ami a nemzetőrségnek kiadható. Lederer magatartása a Bizottmány tagjainak látogatása alkalmából magyarázhatja a „bemutatkozó levél" harmadik pontját, amely a pest-budai és a Pest megyei nemzetőrség számának szaporodása miatt további fegyvereknek a fővárosba szállítását igényli. Ezt küldetésükre figyelmeztetve indokolja, mely szerint: „erős meggyőződésünk, hogy fegyverzett nemzet őrök nélkül a rend és csend fen nem tarthatik, s mi, kik mint országos bizottmány, felelősek vagyunk a rend és csendért az egész hazában, kívánjuk, hogy ama pontoknak haladék nélkül elégtétessék, különben a felelősség súlya rólunk elhárul."47 (Kiemelés utólag.) Mivel köztudott volt, hogy Bécsből fegyverek érkeztek, Lederer intézkedett, hogy a Bizottmány kívánságának megfelelően aznap és másnap 500-500 fegyvert szállítsanak át a pesti Újépületbe. A Múzeum terén este 6-kor kezdődött népgyűlésen a Bizottmány tagjai beszámoltak erről az intézkedésről, ami hozzájárult a hangulat megnyugtatásához.4 8 A népgyűlésen bejelentették, hogy a főparancsnoktól a fegy-44 Lederer tevékenységére ezekben a napokban ld. Böhm Jakab: A magyarországi főhadparancsnokság 1848 tavaszán. Hadtörténelmi Közlemények 1976. 252-258. A fővárosi nemzetőrség felfegyverzésére ld. Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Akadémiai Kiadó, 1973. 13-16. 45 A Helytartótanács nyomtatott jkve 19-20. Almásy Móric az ülésen megemlítette, hogy március 23-ára a Múzeum terén zajos népgyűlés tiltakozott amiatt, hogy nem tűzték ki a kincstári épületekre a nemzeti lobogót. A népet Klauzál és Nyáry csendesítette le, de a nyugalomhoz az is hozzájárult, hogy az „aggharcosok palotájára" (a Károly laktanyára) közben kitűzték a zászlót. Almásynak a nádorhoz intézett márc. 23-i levelét közli Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. Akadémiai Kiadó, 1952. 37-38. 46 Lederer márc. 27-én kelt levelét ld. Böhm: A főhadparancsnokság 277-278. A Bizottmány kinevezéséről Lederer csak márc. 29-én kapott hivatalos értesítést: ld. a 19. jegyzetet. 47 Batthyány iratai 184-185. 48 Böhm, A főhadparancsnokság 260; PH márc. 30-i tudósítása.
