Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: Az amerikai küldetéstudat válsága a 19-20. század fordulóján I/149
150 SZABÓ ÉVA ESZTER szabadság elérésének céljában. A korai, mélyen vallásos társadalom meghatározó élménye volt a bevándorlás, s az azzal együtt járó lelki állapot: a tiszta lappal való indulás lehetősége, a megújulás érzése, az óvilág hibáin való felülemelkedés igénye, a vágy és törekvés az Isten és az emberiség számára ideális példa teremtésére. így a vallásos háttérnek és a bevándorlás próbatételeinek köszönhetően a küldetéstudat a nemzet történetének csíráiban jött létre. Ez a sajátosan idealista, a szabadság magasztos elvén alapuló amerikai küldetéstudat kezdettől fogva jelen volt; magán viselte a „példaértékű", „különleges" és „isteni" jelzőket, és a nemzeti szellem megtestesítőjeként változatlan formában vonult végig az amerikai történelmen egészen napjainkig: John Winthrop, 1630. —...olyanok leszünk, akár egy város a hegyen. Minden nép szeme reánk szegeződik..A Herman Melville, 1850. — Mi amerikaiak különleges, kiválasztott nép vagyunk...Isten választott ki bennünket, az emberiség nagy dolgokat vár fajtánktól, s mi nagy dolgokat érzünk a szívünkben4. Ronald Reagan, 1976. március 31. —Nevezzék miszticizmusnak, ha akarják, de én azt hiszem, a Teremtő isteni céllal helyezte ezt a földet a két nagy óceán közé, hogy azok leljenek rá, akik a szabadság különleges szeretetét hordozták magukban5. Bár ez a magasztos célokba vetett hit adja az amerikai küldetéstudatnak a magját, alapvető értékét, erejét és folytonosságát, egyúttal ez a legmanipulálhatóbb vonása is. S igaz ugyan, hogy ez a szellemi és fizikai szabadságba vetett hit az amerikai nép küldetésének és nemzeti érzésének „istenáldotta", szinte szent fundamentumaként szolgál, nem az egyetlen vonása e magasztos eszme történetének. Az amerikai küldetéstudat másik alapvető vonása a gyarmatok nemzetté válásával született a szabadság eszméjének alapjain. A Függetlenségi Nyilatkozat (1776), az Alkotmány (1789) és a Jogok Törvénye (1791) megalkotása után a küldetéstudat már a következő eszméket is felölelte: az „Élethez, Szabadsághoz és a Boldogság kereséséhez" való jogot, az elvet, amely szerint a „Kormányok...jogos hatalmukat a kormányzottak beleegyezéséből kapják", valamint a republikanizmust és a demokráciát6 . Innentől kezdve az Egyesült Allamok politikai rendszere modellé lépett elő az európai rendszerekkel szemben. Az amerikai küldetéstudat két, idealizmuson nyugvó alapköve tehát — a szabadság és a demokrácia példájának terjesztése az emberiség javára — a 18. század fordulójára összeforrt. A küldetés megvalósítására pedig az újabb és újabb európai bevándorló-csoportok szabadságvágya, földigénye és a végtelenbe vesző nyugati területeken fokozatosan előrehaladó frontier, a határvidék, jelentette a biztosítékot. 3 John Winthrop, A Model of Christian Charity, in Bryn O'Callaghan, An Illustrated History of the USA (Hong Kong: Longman Group, 1991), 17-18. 4 Herman Melville, White Jacket, in John M. Blum, és mások, The National Experience. A History of the United States (Orlando, FLHarcourt Brace Jovanovich, Inc., 1989), 832. 5 Blum, és mások, i.m., 832. _ 6 Idézetek Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatából, Az Amerikai Egyesült Államok politikai lexikona (Budapest: Államtudományok Nemzetközi Intézete, 1995), 18; Frederick Merk, Manifest Destiny and Mission in American History (New York: Alfred A. Knopf, 1963), 3-4; Weinberg, i.m., 17-19.
