Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Szabó Éva Eszter: Az amerikai küldetéstudat válsága a 19-20. század fordulóján I/149
Szabó Éva Eszter AZ AMERIKAI KÜLDETÉSTUDAT VÁLSÁGA A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN „Minden történelmi mozgalom az eszmék erején és folytonosságán alapul." Albert Show1 A történelmi küldetéstudat elválaszthatatlanul összeforr egy nemzet hódító és hatalmi törekvéseivel, akár kicsiny, akár nagy nemzetről van szó. A területi, gazdasági és/vagy politikai teijeszkedés érveit egy nemzet küldetéstudatának eszmeisége támasztja alá a legmeggyőzőbben, igazolásul és indoklásul szolgálva olyan lépésekre, melyekre az észérvek önmagukban nem elegendőek. A küldetéstudat a nemzet lelkének szerves része; nem kézzelfogható, csak érezhető. Olyan, akár a vallás, akár a hit, s ezért érvényességének megkérdőjelezése egy nemzet alapvető értékrendjének megingásához, énképének súlyos válságához vezet. Ez a fajta válság kísérte a 19. század fordulóján az amerikai küldetéstudat átalakulását, amely a hagyományos kontinentális expanzionizmus és az új imperialista törekvések elveinek összeütközése kapcsán jött létre. Az 1898-as spanyolamerikai háború eredményeként véget ért „az ártatlanság kora", s az Egyesült Államok végérvényesen a nagyhatalmi világpolitika porondján találta magát. Az ártatlanság elvesztése természetesen a nemzet küldetéstudatának átalakulását is maga után vonta, melyet a hagyományos értékrend megőrzésének igénye és az új idők hívó szava közötti ellentmondások, valamint a küldetéstudat válsága jellemeztek. A hagyományos és az új eszmék összecsapása során kibontakozó kongresszusi vitában nem véletlenül kapott hangot az a meggyőződés, amely szerint a spanyol-amerikai háborúban megszerzett új területek kapcsán felvetődött kérdések voltak a legjelentősebbek, melyekkel a század során szembenézett az amerikai nép; ezek a kérdések ugyanis a nemzet tudatának gyökereit érintették, melyek egyszerre ölelték fel a nemzet múltját, jelenét és jövőjét2. A kérdés jelentőségét szem előtt tartva azt vizsgáljuk meg tehát a következő oldalakon, hogy milyen erők munkálkodtak az amerikai küldetéstudat átalakulásának ellenében és érdekében. Az előzmények: az amerikai nép küldetésének alapjai és a Manifest Destiny Az amerikai küldetéstudat alapja véleményünk szerint a vallásosságban és magában a bevándorlás tényében keresendő, vagy más néven a szellemi és fizikai ] Albert Show, „The Monroe Doctrine and the Evolution of Democracy", in Albert K. Weinberg, Manifest Destiny (Gloucester, Mass.: Peter Smith, 1958), 3. (A cikkben előforduló — eredetiben — angol nyelvű szövegeket a szerző fordította.) 2 Congressional Record Containing the Proceedings and Debates of the 56th Congress, First Session, Volume XXXIII.(Washington, D.C.: U.S. Government Printing Office, 1900), 805, 4305.
