Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
A VÉGVÁRAK URADALMAINAK GAZDÁLKODÁSA A 16. SZÁZADBAN 1377 ellenőriznie kellett. Az utasítás alapján az ellenőr tevékenysége nagy mértékben korlátozta a prefektus, illetve beosztottja, az aludvarbíró tevékenységi körét. Az első olyan ellenőri utasítást, amelynél ismerjük az ellenőr személyét, Ibafalvay Ferenc litterátus kapta 1558. október 4-én. Utasítása, amelyben kizárólag számvevőként (rationista) említik hivatalát, sokkal részletesebb a fent idézett elődjénél, kiterjed az uradalom valamennyi bevételének és kiadásának adminisztrálására, az ellenőrnek még arra is ügyelnie kellett, hogy a várban egy évre felhalmozott élelmet rendszeresen cseréljék. Nyilván a tapasztalat szülte azt a pontot is, hogy az ellenőrnek a kapitánnyal, illetve helyettesével (aludvarbíró) semmilyen közös vállalkozása vagy kötelezettség-vállalása nem lehetett. A királyi ellenőri hivatal jelentőségét mutatja Ibafalvay fizetése is, amely írnok tartásával együtt évi 200 magyar Ft-ot tett ki.8 5 Természetesen a gyakorlatban a királyi ellenőr csak korlátozott mértékben fejthette ki ellenőrző tevékenységét. Jól szemlélteti az ellenőr kiszolgáltatott helyzetét Gerdák István királyi ellenőr által az uralkodó számára készített felterjesztés. Gerdák mielőtt elfoglalta volna a neki felajánlott szigeti királyi ellenőri (számvevői) hivatalt, pontokba foglalta kéréseit, melyek nagy része az ellenőr és a kapitány viszonyára vonatkozott, melyből egy, a kapitány kénye-kedvének kitett hivatalnok képe rajzolódik ki. így például Gerdák kérte az uralkodót, hogy parancsolja meg Horvát Márk kapitány katonáinak, hogy ha a kapitány utasítja az ő megtámadására (!), akkor a katonák ne teljesítsék a parancsot. Jellemző az ellenőr kiszolgáltatott helyzetére az is, hogy semmilyen jövedelemről nem tudott tudomást szerezni, ezért kérte az uralkodót, hogy a katonáknak írja elő, hogy a várba hozott pénz- és élelem bevételeket először neki és csak utána az udvarbírónak (helyesebben aludvarbírónak) mutassák be, ennek érdekében a prefektus valamennyi alkalmazottja, a kapuőrök, vámszedők, majorosok stb. tegyenek neki esküt, hogy nem titkolnak el előle semmilyen jövedelmet.8 6 Szigetvár uradalmának igazgatása így tehát kizárólag a kapitány (prefektus) kezében összpontosult, aki maga rendelkezett a várbirtok és gyakorlatilag a Dél-Dunántúl behajtható királyi és egyházi jövedelmei felett, az ellenőrzésére tett kísérletek kudarcba fulladtak. A prefektus gazdálkodási, gazdaságirányítási tevékenységéről Sziget kapcsán — mint már fentebb utaltam rá — semmiképpen sem beszélhetünk. A szigeti prefektus és az irányítása alatt álló tekintélyes létszámú katonaság fő feladata — a török elleni védelmen túl — a magyar feudalizmus érdekeinek képviselete volt a törökkel szemben, ami esetenként az adók kíméletlen behajtásában, a hódoltsági területek kíméletlen pusztításában merült ki. 85 A Magyar Kamara utasítása Ibafalvay Ferenc litterátus szigeti királyi ellenőr (rationista) számára. Pozsony, 1558. október 4. MOL Ε 136 Div. instr. 4. köt. fol. 181-187. 86 VÖ. „Őfelsége rendelkezése alapján a komisszár urak által Szigetre rendelt nemzetes Gerdák Istvánnak, A Szent Császári Felség számvevőjének pontokba foglalt kikötései." In: Timár Gy.: Királyi Sziget i. m. 330-334. Gerdák 1561. júliusától szolgált Szigeten, előtte Babócsán volt udvarbíró. Úgy tűnik, hogy 1565. decemberéig, vagy 1566. februárjáig maradt Szigeten. 1566. szeptember 30-tól Szomszédvár és Stubica provizora. I. Ferdinánd datálatlan utasítása Gerdák István szigeti ellenőrnek. MOL Ε 136 Div. instr. 3. köt. fol. 276-280. Szigeti ellenőri hivatalból való távozására, ill. későbbi pályájára ld. ÖStA HKA GB Ung. Bd. 393. fol. 200., 258., 316. Vó.: Takáts Sándor: Vizsgálat Zrínyi Miklós ellen 1565-ben. = Századok 39. (1905) 889-901.; Perneszy Pál titkos megbízatása a szigetvári kincstári jövedelmek megvizsgálására 1564-ben. = Történelmi Tár 1905. 461.
