Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Bodnár Erzsébet: A krími háború (1853-1856) Előzmények és diplomáciai csatározások I/135

Bodnár Erzsébet A KRÍMI HÁBORÚ (1853-1856) Előzmények és diplomáciai csatározások A krími háború a 19. századi nemzetközi kapcsolatok legfontosabb eseménye, a napóleoni háborúk és az I. világháború között eltelt évszázad legnagyobb olyan konfliktusa, amelyben európai nagyhatalmak álltak szemben egymással. Az embervesztesége megközelítette az egymillió főt, ekkor került sor először páncélozott, csavarmeghajtású gőzhajók bevetésére, nagy hordtávolságú vontcsövű puskák tömeges használatára. Ebben a háborúban hajtották végre azt a partraszállást a Krím-félszigeten, Jevpatorijánál, amelyhez hasonló esemény legközelebb az 1944. június 6-i „D-nap" lesz, s ugyancsak ekkor alkalmazták először hadicélokra a vasutat is.1 A háború megváltoztatta az erőviszonyokat Európában, jelentősen kihatott több állam belső fejlődésére, köztük Oroszországéra, ahol a polgári reformok sorát indította el. A keleti háború történetének gazdag a szakirodalma, mind a nyugat-európai, mind az orosz munkák száma jelentős. A szerzőket álláspontjuk, véleményük alapján két csoportra bonthatjuk. Az első csoport képviselői Oroszország támadó, hódító szándékát hangsúlyozzák, I. Miklós azon törekvését, hogy az Oszmán Birodalmat felossza, s megszerezze a Fekete-tenger kulcsfontosságú szorosait, a Boszporuszt és a Dardanellákat. A másik csoport képviselői a nyugat-európai államok, Anglia és Franciaország támadó szándékát, agresszivitását emelik ki, amellyel az említett államok azt akarták elérni, hogy Oroszország nagyhatalmi pozícióját meggyengítsék.2 Magát a háborút egy sor probléma eredményezte, annak politikai, ideológiai és gazdasági okai voltak, és az a Közel-Kelethez, valamint a Balkánhoz fűződő nagyhatalmi — elsősorban Anglia, Franciaország, Törökország és Oroszország között feszülő — érdekek összeütközéséből fejlődött ki. A háború több állam érdeklődését is felkeltette, mindenekelőtt Ausztriáét, Poroszországét és a Szárd Királyságét. A háború a keleti válságból nőtt ki tehát, amelynek első jelei a politikai horizonton akkor jelentkeztek, amikor Európában az 1848-49-es forradalmak elcsitultak. Az 1850-es évek keleti válsága Franciaország és Oroszország egyet nem 1 Goldfrank, David M.: The Origins of the Crimean War, London, 1996. 286-289. - Seaman, L. C. B. : From Vienna to Versailles, London, 1995. 29-31. 2 Zajoncskovszkij, A. M.\ Vosztocsnaja vojna 1853-1856 gg. ν szvjazi sz szovremennoj jej polityicseszkoj obsztanovkoj. Prilozsenyija, t. 1., SzPb., 1908. - Tarie, Je. V: Krimszkaja vojna, t. 1-2., Moszkva, 1944. - Mezsdunarodnoje otnosenyije na Balkanah, 1830-1856 gg., Moszkva, 1990. - Vinogradov, V. Ν.: Velikobritanija i Balkani: ot Venszkogo kongressza do Krimszkoj vojni, Moszkva, 1985.