Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Buda Attila: Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben I/121
128 BUDA ATTILA május 5-én érkeztek meg Laibachba, ahol a többi fogolytól elkülönítve helyezték el a három grófot (Zselénszki László gróf volt a társuk). A fennmaradt leírások és iratok alapján tudjuk, hogy a várbeli személyzet méltányosan bánt velük, ellátásukat pedig saját költségükön tehették meg, s inasaikat is megtarthatták. A helyi újságból még a legfontosabb híreket is megtudhatták, — persze csak azokat, amelyek ott megjelenhettek. Ezek a kedvezések azonban nem arattak sikert a bécsi hadügyminisztériumban, így aztán a minisztertanács szigorításokat rendelt el, melyeket a vár parancsnokának végre kellett hajtania. Ittlétük alatt azonban kihallgatásukra nem került sor. Augusztus elején Pozsonyba szállították őket. Ez a város viszont túlságosan közel volt Komáromhoz, melyből Klapka kitörései veszélyeztették a környéket, ezért aztán augusztus 11-én éjjel Pozsonyból tovább vitték őket Olmützbe, ahol a körülmények sokkal rosszabbak voltak. Ε helyen érte a rabokat a világosi fegyverletétel híre is. Az osztrák katonai vezetés, a főhadparancsnok Haynauval az élen ekkor már csak Komárom bevételére várt, miközben előkészítette a paragrafusokat az ítéletre. Szeptember 8-án éjjel a foglyokat Pestre vitték, ahol 12-étől a Újépület rabjai lettek. A Károlyi-palota újabb lakója ekkor Haynau volt, aki itt írta alá halálos ítéleteit, miközben Károlyi György, a palota gazdája is vizsgálati fogságban volt. Azért került oda, mert április végén, Pest-Buda visszafoglalásakor hintót küldött Kossuth Lajosért, s az ő legényei álltak sorfalat a városba való bevonulásakor. Miután azonban a cári csapatok június közepén átlépték a magyar határt, a honvédseregek helyzete reménytelenné vált, s hiába költözött vissza az országgyűlés még a hónap elején Debrecenből Pest-Budára, június végén a kormánynak ismét menekülnie kellett: Szegedre tette át székhelyét. Az ismét bevonuló császári csapatok és hadvezetés ekkor vonta már Károlyi Györgyöt is vizsgálat alá, s Kossuth díszes fogadásának megszervezéséért bátyjának ideszállítása előtt már heteket töltött az Újépületben. Szerencséjére vele gyorsan végeztek a bírák: pénzváltsággal és Fehérvárcsurgóra való száműzetéssel megúszta. A bosszú azonban minden várható mértéket meghaladott, még Károlyi Lajos Hódmezővásárhely közelében lévő birtokait is kifosztották a győzők.23 Ο Pest-Buda másodszori elfoglalása után, ahogy lehetősége nyílt rá, azonnal Bécsbe készülődött, hogy a legidősebb testvér szabadonbocsájtását kieszközölhesse. Csakhogy Komárom alatt Klapka György ki-kicsapó előőrsei elfogták, s az erődítménybe szállították, immár a védők kívánva vele kiváltani az osztrák fogságba esetteket.24 Erre azonban a kapitulációig hátrelévő rövid időben már nem kerülhetett sor. Amikor szeptember végén visszanyerte a szabadságát, arról értesült, hogy ismét fordult a kocka: ezúttal Károlyi István Csongrád, Csanád és Békés megyei birtokait, ahogyan korábban az övét az Országos Honvédelmi Bizottmány, vette zár alá az új közigazgatás, s zárgondnokul őt jelölték ki. Ezalatt az Újépület foglyait, Károlyi Istvánt és Batthyány Lajost nem választották el egymástól, lakószobáik összeköttetésben állva, megoszthatták egy-23 Herczeg Mihály. A gróf Károlyi család hódmezővásárhelyi uradalma a 19-20. században. Szeged, 1994, Móra Ferenc Múzeum. 17. 24 Van olyan vélemény, monda is, hogy Károlyi Lajos azért fogatta el magát, hogy Klapkát rábírja Komárom feladására. - „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak." (Gondozta: Forrai Ibolya, Árva Judit.) Bp., 1998, Néprajzi Múzeum. 128.
