Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Buda Attila: Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben I/121
GRÓF KÁROLYI ISTVÁN 1848-49-BEN 129 mással sorsukra vonatkozó érzéseiket. Ekkorra már nyilvánvalóvá lett mindkettőjük számára, hogy egy frusztrált hatalom bosszúvágyának vannak kiszolgáltatva: „Károlyi azt hiszi, hogy őt az ezred állításáért főbe lövik, és hogy Batthyány csak pár évet kap. "2 5 Szeptember végén azonban Komárom kapitulált, védőinek mentességet biztosítva, de másokra semmilyen hatással. Október 5-én már ki is hirdették mindkettőjük számára az ítéletet: Batthyány Lajos kötél általi halált, Károlyi István pedig kétévi börtönt és pénzbüntetést érdemelt ki magának. „Gróf Károlyi István, bécsi születés, 52 éves özvegy, cs. k. kamarás, és utóbbi időkben pestmegyei főispáni helyettes bevallván, hogy a múlt évi oct. 3-án kibocsájtott legfelsőbb manifestumnak kibocsájtása után, az ő nevét viselő lovas csapatnak, már az előtt megkezdett felállítását folytatta, és azt mint ά pártütő kormány által kinevezett ezredes vezényelte, ennélfogva mint pártütő, rangjának elvesztése és a fentebbi végre felvett pénzeknek kárpótlása fejében 150.000 pengő forintoknak büntetése képpen leendő lefizetése mellett 2 évi várfogságra ítéltetett. Pest, oct. 6. 1849." Közismert, hogy ötödikén éjszaka Batthyány Lajos öngyilkossági szándékkal felvágta ereit, a kést állítólag Károlyi István gyóntatójától kapta. Tettét hamarabb felfedezték, mint hogy elvérzett volna, az akasztást így főbelövésre változtatták. Károlyi Istvánra, miután már április eleje óta vizsgálati fogságban volt, másfél év börtön várt, melynek letöltésére Theresienstadtba szállították. A Károlyi Istvánról idős korában készült emlékezések egy része megemlítette, hogy a súlyos büntetést Felix Schwarzenberg hercegnek köszönhette, ki ekkor osztrák miniszterelnök volt, akivel Franciaországban a diplomáciai szolgálat éveiben barátságot kötöttek ugyan, ez az érzés azonban 1849 októberére szertefoszlott. Az értesülésnek lehetett valóságos alapja, hiszen maga Batthyány Lajosné írta le emlékezéseiben, hogy férje néhány évre terjedő büntetését Schwarzenberg módosította azzal, hogy majd a bíróság kérjen kegyelmet Ferenc Józseftől.26 Csakhogy ebben az időben a teljhatalommal felruházott Haynau kezében volt minden döntés, akit csupán a bosszúvágy hajtott. A fegyverletétel után hamar felváltották a szabadságharc eszméihez hű embereket a császárhű hivatalnokok: szeptember 11-én Gaál Eduárd, Békés, Csongrád és Csanád megyék királyi főbiztosa értesítette a megyei biztosokat és Károlyi Lajost, hogy bátyjának a fenti megyékben fekvő birtokait zár alá kell venni a büntetés összegének kifizetéséig s zárgondokul Károlyi Lajos van kijelölve. Utóbbi azonban ekkor még Klapka fogságában volt, csak szeptember harmadik hetében szabadult s azonnal Pestre utazott, ahol igyekezett menteni a menthetőt: kieszközölte az utolsó találkozást a volt miniszterelnök és felesége között. Közbenjárt Haynaunál is idősebb testvére érdekében: a fennmaradt fogalmazványok szövege, a végső változat kialakulásának folyamata érdekes lenyomata az október 6-a utáni kételyeknek és félelmeknek. Majd kérvényt intézett Gaál Eduárdhoz: a bátyjára kirótt büntetés összegének fedezésére a jövedelmeket növelni, a kiadásokat pedig 25 Madarász József: Gyásznapok 1849-ben. - Küzdelem, bukás, megtorlás. (Szerk.: Tóth Gyula, 1-2. köt.) Bp., 1978, Szépirodalmi. 1/240-241. 26 Urbán Aladár·. Batthyány Lajosné visszaemlékezései férje fogságára és halálára. - Századok, 1981. 3/587-620.
