Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Buda Attila: Pest megye első embere: Gróf Károlyi István 1848-49-ben I/121

GRÓF KÁROLYI ISTVÁN 1848-49-BEN 127 ránt ragaszkodó katolikusokban, amilyen például Károlyi István is volt; másfelől Ausztria számára megkönnyítette az orosz intervenció kérését és igénylését.1

9

,,Α szándékom, ismétlem, a legjobb, legőszintébb volt, részemről az áldozatot tiszta szívvel az oltárnak szántam és adtam: az esetleges megszentségtelenítésért, miután az áldozatot teljesítettem, sem az isteni igazságosság nem fog megbüntetni, sem embertársaim méltányoló érzülete nem fog vádolni." — ezek Károlyi István vádiratának szavai. A bécsi udvarnak azonban, ahol 1848 végére túlsúlyba kerültek a magyarországi eseményeket bármilyen áron lezárni kívánók, ez is sok volt, és ahhoz képest, hogy Károlyi István 1847-ben még a Kossuth képviselővé választását megakadályozandó személyek listáján szerepelt;20

bizony nagy volt számukra az elmozdulás. Emiatt február végén Károlyi István a Budán székelő vizsgálóbizottság előtt személyesen is kénytelen volt megjelenni, mivel a szóbeli kiegészítésekre is kíváncsiak voltak. De ekkor még nem voltak ellene megfogalmazott, konkrét vádak, talán csak a koncepciót latolgatták. Néhány nap múlva ismét szóbeli kihallgatásra rendelték, s újabb védelmező irat készítését kívánta meg a vizsgálóbizottság, amely ekkor már elfogatását is szükségesnek látta. Erre április harmadikán került sor, Budára vitték a Helytartóság épületébe (Táncsics u. 9.), ahol Batthyány Lajost is fogva tartották. Látogatásuk szabad volt, testvérei igyekeztek közbenjárni kiszabadulása ügyében. Közben a Debrecenbe menekült Országos Honvédelmi Bizottmány sem tétlenkedett. Valószínűsíthető, hogy a számtalan megoldásra váró kérdés mellett Károlyi István elfogatására válaszul rendelte el a hazaárulónak nyilvánított Károlyi Lajos Békés megyei birtokainak zár alá vételét.2

1

Mivel azonban a három testvérnek közös birtokrészeik is voltak még ekkor, amelyek kormányzója a legfiatalabb testvér volt, a pénzügyminiszteri biztos tőle firtatta azok jövedelemmegosztását. Károlyi György kitérő választ adott, hiszen a családi tulajdont nyilvánvalóan védeni kívánta, s a hadihelyzet újbóli változása meghiúsította az evvel kapcsolatos további vizsgálatot. A tavaszi hadjárat során ugyanis a magyar csapatok április végén közel jutottak Pesthez, ahol az osztrák katonaság csomagolni kezdett, — a foglyokat pedig elvitték nyugat felé.2

2

Az általános félelem légkörére jellemző, hogy az elszállításukkal megbízott csapat kapitánya indulás előtt a lelkükre kötötte: ha utazás közben a lázadók megtámadnák őket, megölhetik ugyan a kísérőket, de azok először a rabokkal fognak végezni. Ausztria felé tartó útjukon, Jánosházán valóban ki akarták szabadítani őket, de Batthyány lebeszélésére az akciót nem hajtották végre. Kétheti utazás végén 19

Eördögh István·. PiZ 1848-49-es magyar szabadságharc bukásának diplomáciai háttere a szentszéki iratok fényében. - Aetas, 1996. 2-3/174—191. 20

Kossuth Lajos 1848/49-ben. I. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. (S. a. rend.: Barta István.) Bp., 1951, Akadémiai. 199-200. 21

Herczeg Mihály. A gróf Károlyi család hódmezővásárhelyi uradalma a 19-20. században. Szeged, 1994, Móra Ferenc Múzeum. 15-16. 22

Fogságukról a következő gyűjteményekben találhatók a legfontosabb adatok: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. (Szerk.: Károlyi Árpád, 1-2. köt.) Bp., 1932, Magyar Történelmi Társulat; Batthány Lajos gróf főbenjáró pöre. (Gondozta: Urbán Aladár). Bp., 1991, Európa; Barsi József·. Utazás ismeretlen állomás felé 1849-1856. [Berzsenyi Lénárd rajzaival egy kötetben.] Bp., 1988, Európa.