Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
8 URBÁN ALADÁR udvari köröktől. Ez magyarázza azt, hogy Almásy Móric a Helytartótanács március 26-i rendkívüli ülésén csak a nádortól kapott szóbeli utasításról számolhatott be, hogy miként kell viselkedni, ha a MOIB A Helytartótanácshoz fordul. Érdekes módon a főherceg nádor március 29-én, vagyis a Pozsonyban nagy felháborodást kiváltó „rossz királyi leirat" országgyűlési ismertetésének napján tájékoztatta hivatalosain, írásban a Helytartótanácsot Klauzál és Szemere megbízásáról.1 9 A lépés valószínű magyarázata az lehet, hogy a királyi leirat felolvasása után lemondással fenyegető Batthyány a nádort — aki ígérte, hogy az udvart jobb belátásra bírja — rávette, hogy ezt az eddig elmulasztott értesítést megtegye. Zichy Ferenc, a Helytartótanács alelnöke a nádor levelét kézhez véve, még március 30-án elkészítette és másnap megküldte az értesítést Almásy Móricnak, a Kamara alelnökének. Eszerint a Helytartótanács „ezentúl a Pesten működő minister urakkal minden elő forduló esetek iránt magát érintkezésbe tenni szükségesnek találja, úgy ez iránt a főméltóságú Kincstárt is kellő tudomás végett értesíteni el nem mulasztja".20 Ezt a lépését március 30-án a Helytartótanács nyomtatott jegyzőkönyve is rögzítette. Ezt követően a nádor levelére hivatkozva, miszerint „a kiküldött ministeri biztosok által gondoskodva lévén immár a közbéke fentartásáról", ezért a Helytartótanács — szól a határozat — nem tartja tovább szükségesnek a rendkívüli üléseket, „hanem a törvényhatóságok főnökeinek a közdolgok jelen állapotáról s kifejléséről szakadatlanul érkező tudósításait elnöki úton folyvást az említett ministeri biztosokkal közié".21 Mint arról a Helytartótanács közigazgatási osztályának lajstromkönyve tanúskodik, a 154-284. közötti tételszámon szereplő iratokat tudomásulvétel vagy elintézés érdekében már a MOIB-hoz tették át.2 2 Vagyis március 31-től a népmozgalmakkal kapcsolatos információk — akár a miniszterelnökhöz, akár a Helytartótanácshoz küldték őket — a MOIB-hoz kerültek. Természetesen az ország legmagasabb közigazgatási hatósága — mint ugyanez az utóirat hangsúlyozza — a maga igazgatási hatáskörét „a törvény további rendeléséig" fenntartotta... A Miniszteri Bizottmánynak a Kamarával akkor kezdődött a rendszeres kapcsolata, amikor a Helytartótanács nem tekintette már feladatának a népmozgalmak szemmeltartását. A kapcsolat kialakulásának oka a pénzügyi válság, az ezüst váltópénz eltűnése volt, valamint az a nem alaptalan gyanú, hogy bécsi utasításra titokban ezüstpénz-szállítások történnek. Március 29-én délután a pesti Választmány ülésén Vasvári Pál azt jelentette, hogy egy neki juttatott névtelen levél szerint Budán „pénzrakodás" történik, így fennáll a veszély, hogy a kormány üres pénztárakat fog találni. A Választmány úgy vélekedett, hogy „a ministerium meghatalmazott tagjait" figyelmeztetni kell, s egyben felszólítani, hogy „minden országos pénztárakat haladék nélkül foglaljon le".23 A Miniszteri Bizottmányt aznap a Promontornál felfedezett és lefoglalt titkos lőszerszállítmánnyal kapcsolatos — később tárgyalandó — intézkedések foglalkoztatták. így némi késedelemmel győ-19 Batthyány iratai 197. Zichy Ferenc egyidejűleg értesítette Lederer főparancsnokot is. 20 Batthyány iratai 202. Ld. még a Helytartótanács nyomtatott jkvét, a márc. 30-i bejegyzést. 21 A Helytartótanács nyomtatott jkve, 25. 22 OL C 53 Helytartótanács, közigazgatási osztály 1848. évi lajstromkönyve, 4. kútfő. 23 Ld. a PH márc. 31-i számának tudósítását. A Nemzeti Újság (NU) márc. 31-i beszámolója szerint a pénztárak lefoglalását Patay József javasolta.
