Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 9 ződtek meg arról, hogy valóban történt a Kamara részéről kísérlet arra, hogy hordókba rakva hajón ezüstpénzt szállítsanak. A MOIB ezért a kincstári épületekhez nemzetőröket rendelt - a katonai őrszemek mellé. (Ezzel csak kiegészítette aznapi rendelkezését, amivel a katonai laktanyákhoz és a hajóhídhoz is nemzetőri őrszemeket állított.) Egyben 30-án éjfél után erről az intézkedésről értesítve a Kamarát, a Bizottmány a nyugtalanság elkerülése érdekében arra hívta fel a Kamara helyettes elnökét, hogy „ily körülmények közt, pénz tudtunk nélkül sehova ne szálíttassék, már csak azon okbul sem, mivel minden küldözés az új kormány megalakulása előtt a közönség által gyanús szemmel tekintetik".2 4 (Kiemelés az eredetiben.) A Pest megyei Választmány, amely maga is elküldte képviselőit a MOIB-hoz, március 30-án megnyugvással vette tudomásul, hogy a Pestre átszállított ezüstpénz a miniszteri biztosok ellenőrzése alatt van, s hogy az eljövendő pénzszállítmányokat nemzetőrök fogják kísérni.25 A megyei választmány fellépése, amelyben a bányavárosok nemesfém készleteinek védelmét javasolta, a Miniszteri Bizottmányt azonnali lépésre ösztönözte: még március 30-án figyelmeztették Batthyányt a szükséges intézkedések megtételére. Ilyen intézkedések foganatosítása ugyan — mint jelezték — hatáskörüket meghaladta.2 6 A Bizottmány határozott fellépése, s a MOIB szerepének említett korábbi nádori megerősítése, eredményes volt. Április l-jén gróf Zichy Ferenc a Helytartótanács alelnöke a Kamara megkeresése alapján közölte a Bizottmánnyal, hogy még aznap ezüstpénzt kívánnak Budáról Pestre szállítani, amit hajóval másnap az alvidékre fognak küldeni. Ehhez nemzetőri őrizetet igényelnek, s kérik a szükséges rendeletek megtételét.27 A Bizottmány másnap Kassára indítandó pénzszállítmány hagyott jóvá, s közölte: két útlevéllel ellátott nemzetőrt rendel kíséretül. Egyben megismételte kívánságát, hogy a közvélemény nyugtalanságának elkerülése érdekében továbbra is közöljék a tervezett pénzszállításokat.28 Ezzel a kapcsolat a Miniszteri Bizottmány és a Kamara között intézményesült, s a Kamara alelnöke április 4-én úgy érezte, kérheti a Bizottmánytól: nyugtassa meg a közvéleményt, hogy a bankjegyek nincsenek veszélyben, csak a tömeges beváltási igény és a szállítási nehézségek okozzák a késedelmet.29 Ezeknek a napoknak kétségtelenül egyik legnagyobb, feszültséget országosan kiváltó gondja az ezüstváltópénz hiánya volt. Ez magyarázza, hogy a nádor április 5-én levélben fordult a Kamara ügyeit vezető gróf Almásy Mórichoz, hogy folyamatosan gondoskodjék a kincstári kifizető helyeken a bankjegyek felváltásáról, s vegye figyelembe Batthyány Lajos miniszterelnök esetleges felszólításait.30 A főherceg nádornak erre 24 Batthyány iratai 203-204; az aznap kelt kiegészítő rendelkezést ld. uo. 205. 25 Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán. Századok 1964. 739. 26 Batthyány iratai 203. A miniszterelnök intézkedése: uo. 234. 27 Batthyány iratai 224. Zichy a levelet Szemerének címezte, „Minister úr!" megszólítással. A Bizottmány még aznap megadta a hozzájárulást; ld. OL H 1 A MOIB iratai 1848:89. 28 Batthyány iratai 229. Kassa város választmánya a szállítmányt lefoglalta, s a Bizottmánynak kellett a gyanakvást eloszlatnia. Ld. uo. 294-295. Ápr. 3-án Temesvárra indított küldeménynek biztosítottak kíséretet; ld. MOIB 1848:134. 29 Batthyány iratai 244. Almásy Móric megnyugtatásul megküldte az osztrák nemzeti bank 1848. ápr. 1-jei mérlegét. A Bizottmány másnap kibocsájtott körlevelét ld. uo. 252-253. A keletkezett félreértésekre, ill. azok eloszlatására uo. 279-281. 30 Batthyány iratai 244-245.
