Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255
KATONAPARASZTOK A BUDAI VILAJET DÉLI SZANDZSÁKJAIBAN 1257 múltán az odzsakok létszáma a népesség természetes változásait követve hol megnőtt, hol megkevesbedett. A müszellem-szervezet rövid magyarországi fennállása pedig azt példázza, hogy létezett olyan forma is, amelyben a katonaparasztok adómentességük ellenében fejenként voltak kötelesek hadba vonulni, költségeiket feltehetően maguk viselték. A 15. században a jaják és müszellemek többnyire még tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, azzal párhuzamosan azonban, ahogy az oszmán haderő klasszikus felépítése kialakult és állandósult, egyre inkább a hadsereg perifériájára, kisegítő szolgálatokra szorultak. Bár még Nagy Szulejmán idézett törvénykönyve is világosan leszögezi, hogy a jaják és müszellemek — több hasonló katonaelemmel együtt — nem a rájához, hanem a társadalom „katonai", aszkeri rétegéhez tartoznak,7 éppen erre a korszakra vált véglegessé azoknak a kisegítő szolgálatoknak a rendszere, amelyekre használták őket. A jaják, többségük továbbra is gyalogosan, utakat nyitottak és tartottak karban, terheket szállítottak, építették a flotta kikötőit, gondozták hajóit. A többnyire továbbra is lovas müszellemek egyik csoportját mindenféle építőmunkára, utak, hidak, várak, vízvezetékek, bányák építésére állították, a másikára a hadsereg és a szultáni istállók állatainak, a lovaknak-csikóknak, tevéknek, juhoknak a gondozását bízták.8 Számuk a 16. században sem lebecsülendő. 1521-ben Anatóliában 10.252 jaja és müszellem odzsakot tartottak nyilván.9 1530-ban szülőföldjük, az északnyugat-anatóliai Sultanönü szandzsák 8860 adóegységéből (Mnéjából) 2527-et, azaz az összes 28,5 százalékát tették ki a jaják és müszellemek háztartásai.1 0 Szép számmal kerültek át a Balkánra is, vagy nyerték el ezt a státuszt a helyi áttértek közül. A birodalom európai felében azonban a jaják csak harcoló katonákként jelentek meg, szervezetüket itt egyedül az Isztambulhoz legközelebb fekvő területen, Gallipoli körzetében állították fel.1 1 A müszellemekét viszont megszervezték. A 16. század elején a félszigetre számolt 194.958 muszlim háztartásból 12.105 háne ( = 6,2 százalék) volt a katonai szolgálatra állított müszellemeké,1 2 1552-ben pedig 810 odzsakjukat regisztrálták.1 3 Többségük városi vagy falusi lakos, kisebbségüket várkatonai szolgálatra rendelték. Megtalálhatók Várnában és Karaferjében (Veroia),1 4 a 15. század közepén az északi határvédelem kulcspontjában, Ni-7 Ua. 385. Arikan, Yaya ve müsellemlerde i.m. hangsúlyt helyez arra a paradoxonra, hogy míg a ténylegesen katonáskodó jaják és müszellemek még nem szabadultak meg a rája léttől, addig háttérbe szorulásuk beemelte őket az aszkeri rendbe. Ennek ellentmondó esetek is előfordultak: szintén Szulejmán korában a rumi, azaz az Amasya és Sivas környéki müszellemeket meghagyták rája státuszukban. Halil Inalcik: Suleiman the Lawgiver and Ottoman Law. Archívum Ottomanicuml(1969), 122-123. 8 Dogru, Osmanh Imparatorlugu'nda yaya-müsellem-tayci teçkilati i.m. 12-13. 9 Káldy-Nagy, A török állam hadseregének kialakulása i.m. 191. 10 Dogru, Osmanh Imparatorlugu'nda yaya-müsellem-tayci te§kilati i.m. 169. 11 Arikan, Yaya ve müsellemlerde i.m. 188-191. 12 Omer Liitfi Barkan: Essai sur les données statistiques des registres de recensement dans l'Empire Ottoman aux XVe et XVIe siècles. Journal of the Economic and Social History of the Orient 1(1958), 33. 13 Káldy-Nagy, A török állam hadseregének kialakulása i.m. 191. Uő: The Conscription of Müsellem and Yaya Corps in 1540. In: Hungaro-Turcica. Studies in Honour of Julius Németh. Edited by Gyula Káldy-Nagy. Budapest 1976, 280. 14 Elena Grozdanova: Bevölkerungskategorien mit Sonderpflichten und Sonderstatus - nach unveröffentlichten osmanisch-türkischen Dokumenten der Orient-Abteilung der Nationalbibliothek „Kyrill und Method" in Sofia. In: Osmanistische Studien zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte. In memóriám Vanco Boskov. Hgg. von Hans Georg Majer. Wiesbaden 1986, 48.
