Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Hegyi Klára: Magyar és balkáni katonaparasztok a budai vilajet déli szandzsákjaiban VI/1255

1258 HEGYI KLÁRA kápolyban, ahol az összeírt 1072 férfi családfő 30 százaléka, 318 ember a dzsizje és a földesúri kapuadó alól felmentett müszellem volt, vagy a Ruszétől délre fekvő Csernovi (Cserven) várában, ahol 57 müszellem szolgált annak ellenében, hogy a rendkívüli állami adók és a földesúri tizedek alól mentességet élvezett.1

5 A letelepedett, katonaparaszttá vált jaják és müszellemek mellett Anatóliában egészen a legújabb korig nagy számban éltek nomád, iszlamizált (oguz-)törökök, akiket már a 12. században türkméneknek neveztek. Nagy tömegben árasztották el a széteső Szeldzsuk Birodalomból önállósodó nyugat-anatóliai fejedelemségeket, majd az oszmán hadak nyomában a 14. század közepétől — részben spontán vándormozgalomban, részben szervezett telepítésekkel — átözönlöttek a Balkán-félszigetre is. Az itt nomadizáló türkméneket jürüköknek nevezték.1

6

Legnagyobb tömegben Tráciát, Macedóniát, Észak-Görögországot és Közép-Bulgáriát szállták meg.1

7

Részesedésük a balkáni muszlim népességben a 16. század elején megközelítette az egyötödöt, 19,2 százalékra rúgott, 37.435 háztartásukból 23.000-et tagoltak katonai szervezetbe.1

8

1543 és 1585 közötti összeírások szerint Bulgária középső területein 156, délkeleti részén 103, Trácia és Macedónia határán 158, Macedóniában és Észak-Görögországban 418 sátornyi jürük család élt,19 1686-87-ben nagyjából ugyanezen a területen 3200 jürük személy.2

0

Tömeges jelenlétükre mutat az is, hogy a 16-17. században a ruméliai vilájetben a területi felosztással kialakított szandzsákok mellett hat (más forrás szerint hét) jürük szandzsákbégség működött.2

1

A bégek alatt a jürükök katonai hierarchiája a szuόα,stkban folytatódott, de különösen Macedóniában és Észak-Görögországban sok helyütt a nomád törzsi beosztás élt tovább, a törzsfőket a szultáni törvény a kinevezett kormányzók (ümera) jogaival ruházta fel.22

A Balkánon 24 jürükből egy volt köteles teljes fegyverzetben, lóval hadba vonulni.2

3

A Marica mentén élő jürük háztartások a 15. század második felében 25 akcse adóval tartoztak,2

4

1. Szulejmán törvénykönyve viszont a „katonai" rétegbe osztotta őket.2

5 A Mohács előtti magyar-török összecsapásokból közeli ismerőseink a lovas akindzsik, akiket — mivel Magyarország déli részei szenvedtek tőlük — kimondatlanul az észak-balkáni régióhoz kapcsolunk. Pedig ők is valószínűleg a nyugat-anatólai csatározásokban születtek, onnan kerültek át a birodalom minden-15

Izvori za bölgarszkata isztorija (Fontes Historae Bulgaricae) ΧΠΙ, Turszki izvori za bölgarszkata isztorija Π. Összeállította és szerkesztette Nikolaj Todorov és Borisz Nedkov. Szófia 1966, 165, 327. 16 Halil Inalcik: The Middle East and the Balkans under the Ottoman Empire. Essays on Economy and Society. Bloomington 1993, 100 (a 'The Yürüks: Their Origins, Expansion and Economic Role' c. fejezet). 17 Ahmed Refik: Anadoluda türk a§iretleri (966-1200). Istanbul 1930, V 18 Barkan, Essai sur les données statistiques i.m. 33. 19 Nikolaj Todorou alapján Werner, Die Geburt i.m. 189. 20 Elena Grozdanova: Novi szvedenija za juricite ν bölgarszkite i njakoi ot szöszednite im zemi prez XV-XVII v. In: Etnogeneza na juricite i nivnoto naszeluvanje na Balkanot. Szkopje 1986, 19-20. 21 Akgündüz i.m. IV/ 1, 464, 542-543. 22

Ua. 477. 23 Akgündüz i.m. VI. kitap: Kanuni devri kanunnameleri, II. kisim: Eyalet kanunnameleri II. Istanbul 1993, 343; VII. kisim/II. kitap: II. Selim devri kanunnameleri. Istanbul 1994, 229. 24 Robert Anhegger - Halil Inalcik·. Kanunname-i sultani ber muceb-i 'örf-i osmani. II.Mehmed ve II. Bayezid devirlerine ait yasakname ve kanunnameler. Ankara 1956, 39. 25 Akgündüz i.m. IV/L, 385.