Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Csetri Elek: Kőrösi és az Akadémia I/103
118 CSETRI ELEK kívánságait tekintetbe vette ugyan, de az övénél kétségtelenül helyesebb rendet állapított meg. Mégpedig a nagyenyedi Bethlen Kollégiumnak juttatandó 2-2 példányon kívül, a következő intézmények részesültek a könyvekből: kolozsvári Királyi Líceum, kolozsvári Református Kollégium, kolozsvári Unitárius Kollégium, Gyulafehérvári római katolikus püspökség, balázsfalvi görög-katolikus püspökség, székelyudvarhelyi Református Kollégium, marosvásárhelyi Teleki Könyvtár és nagyszebeni Brukenthal Könyvtár.3 9 Fontos megjegyeznünk, hogy Körösi tibeti munkáiból a magyar intézményeken kívül az Akadémia juttatott példányokat a zágrábi horvát Akadémiának és a balázsfalvi román görög katolikus püspökségnek is. A következőkben aztán a Körösi népszerűsítésében és akadémiai taggá választásában élenjáró Tudományos Gyűjtemény és Tudománytár, szerkesztőikkel, Horvát Istvánnal és Schedel (Toldy) Ferenccel az élen, valósággal versengenek Körösi sorsának és érdemeinek bemutatásában. A publicisztikai hagyományokkal rendelkező Tudományos Gyűjtemény egyelőre lépéselőnyben volt. így például láthattuk, hogy közölte a Magyar Tudós Társaság 1833. november 15-i ülésén akadémiai tagokká választottak névsorát (Tudományos Gyűjtemény. 1834. II. 158-159.), akik között Körösi is ott volt, sőt a közlemény írására Döbrentei akadémiai titkár vállalkozott. A fontos társulati mozzanatnak a közlését viszont a Tudománytár, az Akadémia folyóirata elmulasztotta. Valószínűleg azért, mert az Akadémia évkönyve megemlékezett a tudományos újdonságról. Az akadémiai évkönyvek II. kötetében a megválasztott levelező tagok között ott szerepel Csoma is (így: Körösi Csoma Sándor Ázsiában").4 0 Horvát István folyóirata 1835. évi utolsó számában újból visszatért Csornához és könyvismertetést közölt orientalistánk tibeti munkáiról.4 1 Azért a Külföldi Literatura keretében, mert a magyar folyóirat a Göttingische Gelehrte Anzeigen (1835. 1881-1883. 1.) német nyelvű ismertetését vette át. A német szerző nem írta ugyan alá nevét, de a Göttingai Egyetemi Könyvtár példányán ceruzával bejegyezték, hogy A. H. L. Heeren, Körösi ottani professzora írta. Heeren melegen szólt egykori tanítványáról és tibeti munkáit úttörő jellegűnek tekintette. Az ismertetés Horvátnak alkalmat szolgáltatott, hogy Körösi iránt a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel írjon, ugyanakkor pedig a magyar eredetkérdéshez hozzászóljon. Azzal kapcsolatban, hogy Körösi tibeti munkái ismertetését Németország egyik folyóiratából kellett átvenni, Horvát hozzáfűzi: „Nem sajnos dolog-e, hogy e Magyar írónak munkáját Göttingából tanuljuk ismérni?"42 Megjegyzésével Horvát István elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Magyarországon nincsen orientalista szakember, aki Körösi tibeti munkáihoz hozzászólhatott volna. Horvát cikkére rácáfolni látszott, hogy a Tudománytár vállalkozott Körösi tibeti szótára és nyelvtana bemutatására. Ha azonban jobban beletekintünk az ismertetésbe, hamar meggyőződhetünk, hogy csak általános méltatásról van benne szó. Mégis a szélesebb kitekintés, akadémiai szint annyiban jelentkezik az 39 Csetri: Körösi Csoma Sándor. 150-152; uö: Körösi könyvei Erdélyben. In: Tűzcsiholó. írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Szerk. Pozsgai Péter. Bp. 1999. 116-119. V ö. Tudományos Gyűjtemény. 1836. V 126-127. 40 A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. II. (1832-1834). Budán 1835. 47. 41 Tudományos Gyűjtemény. 1835. XII. 124-129. 42 Tudományos Gyűjtemény. 1835. XII. 129.