Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 7 hozzá a megfelelő hivatali helyiség és személyzet biztosításához. A Bizottmány titkára Kiss Miklós, a Helytartótanács tisztviselője lett. „Átvételét" valószínűleg megkönnyítette, hogy a Helytartótanács rendkívüli üléseit ezekben a napokban vezető gróf Almásy Móric háromnapi távollét után Bécsből visszatérve március 26-án arról számolt be, hogy a nádor szóban utasította: ha a Batthyány által a fővárosba küldött Szemere vagy Klauzál miniszterjelöltek kezdeményező lépést tesznek az együttműködésre, úgy velük a kapcsolat „elnöki úton" történjék.1 5 A MOIB hivatalának pedig a városi hatóság biztosította az Üjpiac térnél lévő Burgmann-féle ház teljes első emeletét.1 6 A Miniszteri Bizottmány első hivatalos lépésére március 27-én került sor, amikor a hatóságokhoz küldött nyomtatott körlevélben bejelentette megbízatását, és egyben utasította az illetékeseket, hogy a Batthyány által március 22-i körlevelében igényelt jelentéseket ezentúl a Bizottmánynak küldjék. Meghagyta ugyanakkor azt is, hogy az alakult vagy tervezett nemzetőrségről, annak létszámáról és fegyverzetéről számoljanak be, illetve a rendkívüli fejleményeket azonnal jelentsék.1 7 Ennek az intézkedésnek természetesen az eredménye csak napok múlva, április első napjaiban jelentkezett. (Egyes közelfekvő városokból azonban március 29-30-án már érkeztek jelentések a MOIB-hoz.) A Bizottmány hivatalos színre lépése meglehetősen mozgalmas napon történt. Március 27-én ugyanis arra a hírre, hogy Bécsben vonakodnak az önálló pénz- és hadügyminisztériumot jóváhagyni, Nyáry azt javasolta, hogy ennek veszélyére proklamációban figyelmeztessék az országot. A Pest városi Rendre Ügyelő Választmány („középponti választmány") nevében kibocsájtott felhívást aznap délután a Nemzeti Múzeum előtti téren népgyűlés hagyta jóvá. Az előző napok kritikai hangvételével ellentétben ez a kiáltvány az országgyűlés által elért eredményeket méltatta, a szabadságot és a független felelős kormányt éltette.1 8 A népgyűlés hangulata Bécs ellen irányult, s a nemzeti kormány éltetése magába foglalta a MOIB kiküldésének és fővárosi jelenlétének elfogadását. A demonstráció, amelyről mind gróf Zichy Ferenc a Helytartótanács, mind Lederer tábornok a Főhadparancsnokság nevében aggódva jelentett, támogatást biztosított a Bizottmánynak a régi rend központi kormányszerveivel való kapcsolatában. Kapcsolat a Helytartótanáccsal és a Kamarával István nádor március 23-án Bécsbe utazása előtt Batthyány javaslatára kinevezte a Miniszteri Bizottmány tagjait, amiért komoly szemrehányást kapott az 15 A magyar kir. Helytartótanács 1848-i Martius 15-én kezdett rendkívüli folyamatos üléseinek jegyzőkönyve. Buda, 1848. 19-20. Ugyanezen a napon, március 26-án reagált Zichy Ferenc, a Helytartótanács ideiglenes elnöke Batthyány márc. 23-i megkeresésére; ld. Batthyány iratai 177-178. 16 Batthyány iratai 185. Ld. még a Pester Zeitung (PZ) 1848. ápr. 2-i számát, amely szerint a Bizottmány munkatársai korábban a Helytartótanács, a Kamara, a megyei és városi adminisztráció tisztviselői voltak. 17 Batthyány iratai 183-184. 58 A részletekre ld. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Akadémiai Kiadó, 1971. 269-272: Urbán, Batthyány miniszterelnöksége 188-192. A népgyűlés szónokai Petőfi Sándor, Perczel Mór, Vasvári Pál voltak. Az említett proklamáció a PH márc. 28-i számában jelent meg. (A MOIB aznap kelt körlevelét nem közölték.)
