Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Szegedi Péter: "Futballvidékiség" a két háború között. A keleti régió V/1149
„FUTBALL-VIDÉKISÉG" A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT 1153 való viszony e 25 év alatt. Valószínűsíthető, hogy más városokban és 1945 után is hasonló jelenségekkel találkozhatunk, de ez a dolgozat nem nyújt teljes képet a „futball-vidékiség" jelentéstartalmainak és problematikájának változásairól. Egyrészt kutatásaim nem terjedtek ki a II. világháború utáni időszakra. Jól ismert, hogy a szocialista korszak több vidéki egyesületet „hozott helyzetbe" és kerülhettek így ki azok a „vidéki nyomorúságból". Másrészt hiányzik az ország más régióinak beható vizsgálata. Nem tudom, hogy a vidékiség főváros-ellenes dimenziója miképpen jelent meg az ország fejlettebb részein, vagy miképpen jelent meg a katolikus többségű régiókban? Mint ahogy nem tudom azt sem, az egyes vidéki városok közötti ellentétek hogyan változtak időben. A szombathelyiek szemében mikor lett Zalaegerszeg a fő rivális - Győr helyett? A két város közötti jelentős különbségek miatt milyen volt a rivalizálás Békéscsaba és Szeged között, mi volt a versengés tétje? Volt-e Miskolcnak regionális vetélytársa? A kérdéseket sokáig lehetne folytatni, megválaszolásuk azonban részben e dolgozat keretein, de eddigi kutatásaimon is túlmutatnak. A rájuk adott válaszok hiányoznak ahhoz, hogy pontosan leírjuk a vidéki futball pozícióinak, illetve a vidékiség jelentésének időbeli változásait, ugyanakkor a két háború közötti tiszántúli labdarúgás példája elegendő ahhoz, hogy az első lépéseket megtegyük, a kérdéseknek legalább egy részét megválaszoljuk. 2. A vidék és a bajnoki rendszer 1945-ig 1901-1926: Budapest és vidék - külön utakon Az első futballmérkőzést Magyarországon a vasutasok Törekvés dalárdájából alakult két csapat játszotta a Pékerdőn 1896 novemberében.2 A gyorsan népszerűvé váló sportág elsősorban a fővárosban hódított, de a vidéket sem hagyta teljesen érintetlenül: 1899-ben Pozsonyban a PTE már sorra játszotta a nemzetközi mérkőzéseket, Bécs közelsége nagy hatással volt a pozsonyi futball fejlődésére.3 A századelő vidéki Magyarországán azonban nem ez volt a tipikus, még a nagyvárosokban is csak elvétve ismerték a futball-labdát, olyan pálya pedig alig állt rendelkezésre, melyen labdarúgó-mérkőzést lehetett volna rendezni. Nem is meglepő, hogy az 1901 januárjában megalakult labdarúgó szövetség (MLSZ) által meghirdetett első bajnokságban csak fővárosi csapatok indultak. Az egykori rádióriporter és szakíró Pluhár István szerint az MLSZ megosztotta Budapestet és a vidéket, mert „a főváros nem vezetni, hanem uralkodni akart, s a vidéket csak gyarmatnak, kiaknázható és kihasználható területnek nyilvánította akaratlanul is ezzel a bajnoki rendszerrel."4 1905-ben a Temesvári FC kiírta Dél-Magyarország bajnokságát, a Pozsonyi TE pedig vándordíjat alapított. Először jelent meg a főváros-ellenesség: a pozsonyiak nem engedték meg, hogy a díjért fővárosi egyesületek is játszhassanak, Pluhár szavaival élve: „egyedül Pozsony kereste a vidék jogát." A Budapest-vidék bajnoki megosztás mögött azonban korántsem a főváros 2 Antal Zoltán - Sas Tibor: A magyar sport kézikönyve. Budapest, Sport, 1983: 310. 3 Pluhár István·. A vidék futballja és a magyar bajnoki rendszer. In: Nemzeti Sport, 1926. december 24. 4 Pluhár István·, i.m.
