Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Szegedi Péter: "Futballvidékiség" a két háború között. A keleti régió V/1149

1152 SZEGEDI PÉTER Praha, Levszki Szófia vagy CSZKA Szófia, Panathinaikosz vagy Olympiakosz, a sor sokáig folytatható lenne. Az alábbi grafikon — melyben a közép- és kelet-európai országokat félkövér betűvel és sötét oszloppal jelöltem — jól mutatja, hogy (Magyarországra ez fokozottan érvényes) Kelet-Európában a vidéki futball helyzete valóban nyomorúságos. A nem fővárosi bajnokok aránya a kezdetektől napjainkig1 Μ Γ) m m vo ι-. ^ -st ° £ £ £ CM ΠΕΙ m m CO CN C~t Ο ON m Ο ON oo On On oo t>Û bû "S Ν S5 cη ο Ζ 2 Β α, -Ö oo STS? Óv ΙΟ C Γ- w σ\ rt σ\ en oo OO g} Μ Í? CO M -ü, -S .S g 13 f # 1 g 2 r s<z I 5 vu -3 C OJ Ο oo On on On on on Ö 60 Ê M Β J U) - Ο « o i χ .g m On Os Os S « Ό -S Έ = = ^ "fl 3 À "s ε 'S s ο ·=> au Cs ο S Ν rvl Νβ ^ " -T gJi-iosWisSts-* .2 ojj ^ M e» .2 es s •ta "9 « '3 "S .S ρ 2 'S S S - ~ i S ΰ I S < s s I s Si H ο eu io « S 3 5 β < :0 01· Ο 5 Ebben a dolgozatban két kérdést kívánok megvizsgálni. Az első (kiemelve az egyik legrégebbi és legmarkánsabb regionális párharcot): milyen előzményei vannak a Debrecen-Nyíregyháza rivalizálásnak a két háború között, milyen konfliktusok voltak a két város labdarúgása között ebben az időszakban. A második kérdés arra irányul, hogy milyen gyökerei fedezhetők fel a főváros-ellenességnek a debreceni futballban a két világháború között, s hogyan változott a fővároshoz 1 a) A „törpeállamokat", az alacsony lélekszámú Ciprust, Izlandot és Észak-Írországot, az angoltól független, saját nemzeti bajnokságot csak néhány éve indító Wales-t, és az 1990 után létrejött országokat nem vettem be a statisztikákba. b) Az adatok az 1998/99-es, illetve az északi országok esetében az 1999-es bajnokságig terjedő időszakra vonatkoznak. Az országok után zárójelben az első bajnokság kiírásának időpontja szerepel. c) Törökország esetében az isztambuli, Csehszlovákiában csak a prágai, az NSZK esetében a nyugat-berlini, Hollandiában mind a hágai, mind az amszterdami, Görögországban az athéni és a pireuszi, Litvániában a vilniusi és kaunasi egyesületeket is fővárosinak tekintettem. Szintén fővárosinak tekintettem Magyarország esetében az Újpestet és a Csepelt (mindketten 1945 előtt kvázi vidékiként több bajnokságot is nyertek). d) A balti államokban és Fehéroroszországban a szovjet korszakban is volt helyi bajnokság, a legjobb klubok azonban a szovjet bajnokságban indultak. Kaunas a második világháborút követően — fővárosi rangja elvesztése után — is megőrizte előnyös pozícióit a litván futballban, ami viszont annak is köszönhető, hogy a legjobb vilniusi csapatok (pl. a Zalgiris) a szovjet bajnokságban szerepeltek. Mindezek következtében ezen országok adatai csupán jelzésértékűnek tekinthetők. e) Csehország (1919 előtt és 1992 után) adatait együtt számoltam a csehszlovák adatokkal. A csehszlovák bajnokságban 1945 előtt csak néhány idényben vettek részt szlovák egyesületek, és a csehek között is kimagasló volt a prágaiak aránya. f) Az adatok forrásául az RSSSF nevű, futballstatisztikákkal foglalkozó szervezet honlapján közölt bajnoki tabellák szolgáltak. A fenti adatok saját számítások eredményei. A szervezet honlapja: www.rsssf.com.