Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075

A SZÁNTÓFÖLDI MŰVELÉS AZ 1950-ES ÉVEKBEN 1111 Erre a dokumentumra építve jelent meg augusztus 29-én a mező- és erdő­gazdasági ingatlanok részleges tagosításáról szóló 1949. évi 3. sz. törvényerejű rendelet, majd egy nappal később az ennek végrehajtásával kapcsolatos földmű­velésügyi miniszteri rendelet.7 7 Ez a rendelet a május 25-i titkársági határozatot jogi formába öntve lényegében megismétli. Olyan formális dolgokban tér el, mint pl., hogy a Tagosító Bizottság elnökének és tagjainak megalakulásakor a község bírója előtt fogadalmat kell tenni, hogy a jogszabályok értelmében igazságosan, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép szolgálatában jár el, és a titkot meg­őrzi. Lényeges és előrelátó a rendelet 20. §-ának az a megállapítása: „az ingatlan birtokbaadásának nem akadálya, ha az érdekelt a birtokbaadásnál nincs jelen", valamint a 21. §, amely egyértelműen kimondja: „Tagosítás során ingatlanfelmé­rést csak a legszükségesebb mértékben, a legegyszerűbb módon és csak a táblák kialakítása, illetőleg az ingatlancserék érdekében szükséges megosztások, továbbá a tulajdonközösség elkerülhetetlen megszüntetése céljából lehet végezni". A lényeg tehát az, hogy meglepetésszerűen és minél gyorsabban végrehajtani a kijelölt községek tagosítását annak teljes figyelmen kívül hagyásával, hogy az mennyire sérti a földtulajdonosok érdekeit. Ezt a felületességet és felelőtlenséget jól tükrözi a dátumszerűen és kötelező érvénnyel megadott tagosítási ütemterv: 1949. szeptember 2.: A Tagosító Bizottság elnöke a községi jegyző közremű­ködésével köteles megalakítani a munkacsoportokat, akik a megalakulás napján fogadalmat tesznek. A megyei földhivatal ügyvezetője erre az időpontra megala­kítja az ellenőrző munkacsoportokat. Szeptember 10.: A tagosító bizottságok kötelesek befejezni a tagosítás elő­készítését, beleértve a tagosítási javaslat elkészítését is. az erről készült jegyző­könyvet az ellenőrző bizottság elnökének át kell adni. Szeptember 14.: Az ellenőrző bizottság a tagosítási javaslatokat felül vizs­gálja és elrendeli az ingatlanok birtokbaadását. Szeptember 22.: A tagosító bizottságok, illetve munkacsoportok a birtokba­adást kötelesek befejezni. A tagosító, valamint az ellenőrző bizottságok elnökei a jegyzőkönyvet lezárják és az ellenőrző bizottság elnöke az iratokat, átadja a megyei földhivatal ügyvezetőjének.7 8 Ezt az elvileg nagyon fontos, a gazdálkodók földbirtoklását, termelőmunkáját alapvetően meghatározó intézkedést tehát három hét alatt lezavarták. Az osztály­harcos politikai szemlélet ismét győzedelmeskedett a gazdasági és termelési ér­dekek fölött. Úgy látszik, az MDP vezető szervei nem lehettek túlságosan biztosak a ta­gosítási kampány sikerében, mert hivatalosan még be sem fejeződött, amikor már szeptember 22-én a Politikai Bizottság tárgyalta a végrehajtásról szóló jelentést. Ε szerint az érintett községek nagyobb részében 354 község közül 320-ban a részleges tagosítás befejeződött.79 Az érintett községekben összesen 270.000 hold összevonása történt meg. Ebből 143.000 kh az állami gazdaságok, 127.000 hold a tszcs-k földterületét gyarapította. Ezekben a községekben a termelőszövetkezeti 77 15.010/1949. (VIII. 30.) FM. sz. rendelet. Rendeletek Tára 1949. 1057. 78 Függelék a 15.010/1949. (VIII. 30.) FM. sz. rendelethez. Rendeletek Tára 1949. 1061. 79 MOL-M 276. f. 53. cs. 36. öe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom