Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075
1110 NAGY JÓZSEF birtokok, negyedik helyen a dolgozó parasztok ingatlanai, végül a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozók földterületei. A közületi és felajánlott ingatlanokat szánták elsősorban az állami gazdaságoknak, mert ezekért csereingatlant nem kellett biztosítani. Az úri birtokosok tagosítás esetén választhattak a csereingatlan, vagy a pénzbeli kártalanítás között, amennyiben ez utóbbit választották, birtokuk állami tulajdonba került. A kulákbirtok igénybevételénél egyértelműen csereingatlant kellett adni, de itt még kimondják „a csereterület lehetőleg azonos értékű és azonos művelési ág legyen". A dolgozó parasztok ingatlanát csak elkerülhetetlen esetben lehetett igénybe venni, de ilyen esetben szabad választást kellett számára biztosítani a csereingatlanok közül és vigyázni kellett arra, hogy minőségileg teljes értékű csereingatlan legyen. A tagosítás végrehajtása formálisan jogszerűen történt. A községben működő állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek, vagy alakuló csoportnak kellett kezdeményezni a tagosítás megindítását, amit végső soron az Országos Földhivatal hagy jóvá. Ezek után a munka végrehajtását és ellenőrzését a Megyei Földhivatalok, illetve az általuk kiküldött három tagú „repülőbizottságok" végzik. A tervezet ugyanis szakít a polgári jellegű és hosszadalmas felmérő munkával és az 1945-ös földreform hagyományait követve forradalmi úton kívánja a tagosítást végrehajtani. A helyi tagosítási bizottság nem választott, hanem kiküldött tagokból áll. Feladata a tagosítás helyi előkészítése. Tagjai: a helyi elöljáróság, a DEFOSZ és amennyiben érdekelt, a tszcs és a legközelebbi állami gazdaság egy-egy kiküldöttje és végül a helyi tagosítási bizottság vezetője, akit a párt határozata alapján a MFH nevez ki. A bizottság mellé műszaki képzettséggel rendelkező személyt is küld a MFH. Ezek után a tagosítási eljárást a lehető legnagyobb titokban készítették elő. A tagosítási rendeletet augusztus végén kellett nyilvánosságra hozni, úgy, hogy az „ne hangsúlyozza ki, hogy csak az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok részére történő tagosításáról van szó". Szeptember 10-ig fel kellett állítani a tagosítási bizottságokat és az előzetesen elkészített birtoktérképek alapján ki kellett dolgozni a tagosítási tervet. Legkésőbb szeptember 14-ig a tervet jóváhagyják a Megyei Földhivatalok által kiküldött „repülő bizottságok" és utána a végrehajtást azonnal meg kellett kezdeni. Az, hogy ez az akció műszakilag menynyire meglapozott volt, jól mutatja a következő megjegyzés: „A végrehajtás a mezsgyék kijelölését jelenti. A bizottság mellé kiküldött műszaki ember segít, de ez nem jelenti a földek pontos kultúrmérnöki felmérését". A tagosítási eljárást, a mezsgyék kijelölését szeptember 30-ig be kellett fejezni. Az MDP titkársági ülésének határozata szerint teljesen titokban, a megyei pártbizottságok bevonásával a Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztálynak ki kellett választani azt a 400-500 községet, amelyben a tagosítást végrehajtották. Elképzelés szerint az őszi tagosítás mintegy 300 régi és 300 új termelőszövetkezeti csoport és 100 állami gazdaság birtokainak összevonását eredményezheti, ami terv szerint mintegy 200.000 hold összetagosítását és mintegy 400.000 hold mozgatását jelentette.76 Az MDP titkársági ülése az előterjesztést változtatás nélkül jóváhagyta és az állami szervek által kiadandó rendelet alapjául elfogadta. 76 Az elemzést a MOL-M 276. f. 54. cs. 45. öe. az MDP 1949. május 25-i titkársági ülésének előterjesztése alapján végeztem. A hivatkozott idézetek ebből az anyagfcji valók.
