Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075
A SZÁNTÓFÖLDI MŰVELÉS AZ 1950-ES ÉVEKBEN 1081 nagybérleteknél a bérlet kötelező felajánlása mezőgazdasági munkásokból és kisparasztokból alakuló bérlőszövetkezeteknek."9 Két hónappal később azonban Rákosi Kecskeméten, augusztus 20-án elmondott beszédében már a termelőszövetkezetek megalakítását szorgalmazza. „A kérdés, hogy merre menjen a dolgozó parasztság, fel van vetve és a válasz is világos. A dolgozó parasztság a szövetkezés, a kölcsönös segítés és a közös munka útját választja. És ebben teljes erővel támogatja őt a város dolgozó népe, az egész demokrácia."1 0 A kulákság gazdasági korlátozását előíró rendeletek nem is várattak magukra sokáig. 1948. augusztus 28-án jelent meg a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának korlátozásáról, egy nappal később a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló kormányrendelet.1 1 A korabeli pártdokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy az MDP vezetésének sem egységes, sem konkrét elképzelése nem volt a tervezett szövetkezeti gazdálkodás megvalósítására. A titkárság 1948. október 14-i ülése határozatot hozott a központi pártapparátusban működő Szövetkezetpolitikai Bizottság és Agrárpolitikai Bizottság összevonásáról, Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottság néven. Ennek az elnöke Gerő Ernő lett.1 2 A bizottság feladata volt, hogy kidolgozza a kulákság korlátozását szolgáló intézkedéseket; a mezőgazdaság kollektivizálását elősegítő rendszabályokat; „kidolgozza az osztályszempontoknak megfelelően a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló szükséges intézkedéseket", gondoskodjék a fenti rendszabályok és intézkedések végrehajtásáról, különböző állami szervek, szövetkezeti központok és nemzeti vállalatok irányításával és határozatai végrehajtásának ellenőrzésével. A bizottság közvetlen irányítása alá tartozott a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Országos Szövetkezeti Központ. Ez a bizottság terjesztett tervezetet október 28-án a Politikai Bizottság elé a közösen termelő szövetkezeti csoportok fejlesztéséről. Az előterjesztés helyzetelemző részében megállapítják, hogy „a termelőcsoportok szervezése terén a legnagyobb zavar és bizonytalanság uralkodik."1 3 A pártközpont által irányított vizsgálatok megállapították, hogy az 1947/48-as gazdasági évben mindössze 5 szántóföldi csoportról tudnak. 1948 őszén a nagybérleteket felszámoló rendelet megjelenése után a közös termelést folytató csoportok száma megnőtt és október közepéig nem teljesen megbízható adatok szerint 64 foldbérlő-szövetkezeti csoport nyújtotta be hitelkérelmét és országosan mintegy 200 csoportról tudnak. Az előterjesztés megkülönböztet „tábláscsoportok"-at és „közösen termelő csoportodat. A táblás művelés alatt ekkor még azt a formációt értették, ahol a termelők csak bizonyos munkafolyamat elvégzésére szövetkeztek, egyébként pedig saját tábláikat tulajdonukban megtartották. „A táblás művelést folytató csoportok túlnyomó többségben kapitalista módon gazdálkodnak. A közösen termelő csoportoknál általában a legalacsonyabb, legprimitívebb formákat kívánják kialakítani és nem egy helyen, csak egy évre, indulásként tervezik a csoportok megalakulását, 9 M KP és SZDP határozatai 1944-1948. 599. 10 Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. Bp., 1950. 333. 11 8990/1948. és 900Θ/1948. számú kormányrendeletek 12 MOL - M. 276. f. 53. es. 13. öe. 13 MOL - M. 276. f. 53. es. 13. öe.
