Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
6 URBÁN ALADÁR vérzését, a postaszolgálat zavartalan biztosítását, továbbá igényli, hogy az országban található mozgalmakról, csend és a rend fenntartásával kapcsolatos esetekről azonnal értesítsék.1 1 Valószínű, hogy ez a levél még a miniszteri névsor kihirdetése előtt született, miként az a fogalmazvány is, amelyben Batthyány megnyugtatja a Komárom megyei alispánt, hogy a had- és pénzügyi tárca önállóságának bécsi elvitatása a miniszteri felelősséget elvállalhatatlanná tenné.1 2 Pulszky a miniszterek névsorával és a Klauzálhoz intézett levéllel másnap hagyta el Pozsonyt, s március 25-én délelőtt forma szerint a városi közgyűlés előtt számolt be küldetéséről. Mivel azonban olyan tömeg gyúlt össze az előzőleg plakátokon meghirdetett eseményre, hogy nem fértek el a teremben, így Pulszky valójában a városháza előtti Szabadság téren, népgyűlés előtt tartotta meg beszámolóját. A miniszterek névsorát helyesléssel fogadták, s megnyugvást keltett a hír, hogy a sajtótörvényt módosították, s hogy a módosítást Szemere terjesztette elő. Ezt követően ismertették Batthyánynak Klauzálhoz intézett levelét a MOIB kinevezéséről, annak tagjairól. A jelen lévő Klauzál ekkor a néphez fordult, s kérte, hogy továbbra is segítse a rend fenntartását, „melly nélkül a szabadság fenn nem állhat". Hangsúlyozta: tiszteli a nép határozatait, amíg azok a rend megőrzésére irányulnak. A frissen nyert, a közcsend és rend fenntartására adott megbízatására utalva — a sajtó szerint — Klauzál azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy ,,a retrográd lépések ellen épen úgy fog működni szükség esetében, mint a rendbontás ellen."13 Szemere csak március 25-én a reggeli hajóval indult Pestre. Ennek elsődleges oka nyilván az volt, hogy ha elvállalta Batthyány megbízását, meg kellett várnia; Pulszky beszámolója megnyugtatja a fővárost és lecsendesíti a vele szemben ellenséges ifjúságot. Azt azonban nem tudhatta, hogy ez sikerült-e. Mint megérkezésének estéjén Kossuthnak írott levelében mondja: „Biz' én nagy aggodalmak közt jöttem le. A legfeketébb képek forogtak fejemben." Vácott — folytatja beszámolóját — a vasútnál az eléje jött Kemény Zsigmond, Csengery Antal és Irinyi József megnyugtatták, hogy nincs semmi baj. így este tízkor az „Angol királynő" szállodánál az ott elszállásolt Szemere, valamint Klauzál, Pulszky és Nyáry is fáklyászenét kapott. Mindnyájan beszédet is tartottak, s mindegyiküket külön szónoklattal köszöntötték. így a Miniszteri Bizottmány ezen az estén bemutatkozott a főváros népének. Ez alkalommal az is kiviláglott, hogy Nyáry — mint Szemerétől értesülünk — Degré Alajos üdvözlőbeszédére azt válaszolta, hogy „ő még küzdeni akar, mert még nem látja biztosítva a szabadságot".14 A Miniszteri Bizottmány március 25-én mutatkozott be, de tevékenységét csak 27-én kezdte meg. Ennek elsődleges oka nyilván az, hogy 26-án láthattak 11 Batthyány iratai 160-161. A levélhez mellékelték a Batthyány által az előző napon a hatóságokhoz intézett körlevelet; ld. uo. 146-148. 12 Batthyány iratai 144. 13 A legrészletesebb beszámolót ld. a Pesti Hírlap (PH) márc. 28-i számában. A Marczius Tizenötödike (MT) aznapi, március 25-i száma Klauzál megbízatását úgy tekintette, mint Pest tekintélyének és fontosságának elismerését a pozsonyi rendek által. 14 Szemere Bertalan - Kossuth Lajoshoz. Pest, 1848. márc. 25. V Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára I. Közoktatásügyi Kiadó, 1950. 156-157. Az „Angol királynő" szállodánál lezajlott üdvözlések legrészletesebb tudósítását ld. a Jelenkor márc. 30-i számában.
