Századok – 2001
MŰHELY - Radó Bálint: VI. Jakab skót király politikaelmélete The Trew Law of Free Monarchies című írásában IV/983
1002 RADÓ BÁLINT idézzük a „természetes királyuk"10 1 („their natiue King"), „természetes és törvényes királyuk" („their natiue and righteous king"), „haza"102 („natiue country"), „szülőhazám"103 („my natiue countrie") szerkezeteket, továbbá a „természetes Atya"10 4 („naturall Father"), „természetes szeretet" 105 („naturall love"), „természetes buzgóság"106 („naturall zeale"), „természetes lelkesedés és kötelességérzet"107 („naturall zeale and duety") — ez a kifejezés kétszer egymás után előfordul, másodszorra a „szülőhaza" („natiue countiy") szavak kíséretében — és a „természetes királyság" („naturall kingdome") szószerkezeteket. Ezeken kívül még az alábbi alakokban olvashatjuk a „természet" - „természetes" fogalmakat: a „Természet törvénye" („the Law of Nature") - összesen négyszer találkozunk vele a műben108 ; (Saul) „saját megromlott természete"10 9 („the corruption of his owne nature"); „a természet rendje szerint"110 („by the course of nature"); (a szabadság) „minden teremtmény természetes kívánsága"111 („is naturall to all creatures to craue"); „szörnyű és természetellenes"112 („monstrous and unnaturall") (a fiaknak atyjuk ellen felkelni); „szörnyűséges és természetellenes lázadások"113 („monstrous and unnaturall rebellions"); „természetellenesen követik ezt a példát viperafajzatok módjára"114 („unnaturally follow this example, to be endued with their viperous nature"). Ε D. Wormuth — amint Sashalmi Endre is felhívja rá a figyelmet — Jakab királynak a Trew Law-ban különösen jól kimutatható „naturalizmusát" értékelve kiemelte, hogy a „természetes" jelzővel ellátott szerkezetek éppoly jellemzőek a műre, mint maga a divine right nyelvezet.115 Vajon milyen jelentőséget tulajdoníthatunk ennek a „naturalizmusnak"? Mit jelenthetnek voltaképpen a „természetes Atya", „természetes Király", illetve a „természetes alattvalók" kifejezések? Szilárd meggyőződésünk, hogy ezek a jelzős szerkezetek Jakabnál az uralkodó és népe között fennálló különösen erős, megbonthatatlan kapcsolatot voltak hivatva kifejezni. Az alábbiakban ennek középkori előzményeit kívánjuk részletezni. Figyelembe kell vennünk, hogy Jakab király a természetjog alapján a hűbéresek „természetes Atyjaként" említi az uralkodót. Ismernünk kell ehhez a „nascor, nascere" igéből származó „naturalis" jelző pontos jelentését a hűbéri kapcsolatrendszeren belül. „A természetes", „naturalis" szót a tizenegyedik és tizenket-101 Uo. 17. 102 Uo. 21. 103 Uo. 11. 104 Uo. 13. 105 az Atyáé gyermekei iránt; uo. 20. 106 Uo. 11. 107 a haza iránt ; uo. 21. 108 Uo. 12; 13; 15; 20. 109 Uo. 14. 110 Uo. 20. 111 Uo. 22. 112 Uo. 20. 113 Uo. 24. 114 Uo. 21. 115 M. A. Judson: The Crisis of the Constitution. An Essay in Constitutional and Political Thought in England 1603-1645. New Brunswick, 1949; 189. id. Sashalmi i.m 1997; 75.
