Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
GETTÓSÍTÁS SZOLNOKON 1944-BEN 651 dapest felé, ezek azonban nem adnak magyarázatot egy ekkora mérvű csökkenésre. Nincsenek rá adatok, emellett a túlnyomórészt neológ, illetve asszimiláns álláspont ismeretében is elvethető a nagyarányú külföldre szökés vagy emigráció lehetősége is. A kérdés, ezernél több ember sorsa további vizsgálódásokat igényel, egyben meggyőzően bizonyítja, hogy komoly hiba az 1944-es események tárgyalásakor az 1941-es népszámlás adatait használni. IV. Gettósítás Szolnokon 1. A gettó kijelölése Az 1944. április 28-án megjelent ún. gettórendelet8 5 értelmében május l-jén Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is összehívták a zsidóság zárt lakónegyedbe telepítésének kérdéseit összehangoló értekezletet. Alexander Imre alispán rendelete alapján a megyei városok polgármesterei és a járási főszolgabírák személyesen jelentek meg a szolnoki vármegyeháza bal oldali kistermében május 10-én, délelőtt 9 órakor kezdődő értekezleten.8 6 A körrendelet utasításait követve valamennyien magukkal vitték a hatóságuk területén élő zsidók április folyamán elkészített névjegyzékeit. A május 1-jei alispáni utasítás első pontja felszólította a polgármestereket, hogy a városuk területén tervezett gettót a rendőrség vezetőjével egyetértésben jelöljék ki, valamint hozzák magukkal a település részletes térképét. A második pont a főszolgabírákhoz címezve elrendelte, hogy legkésőbb május 8-ig tartsanak járási jegyzői értekezleteket a zsidóságnak a tízezernél kisebb lélekszámú községekből a nagyobb központokba történő tömörítéséről. A vármegyei értekezleten került sor a zsidók élelmiszerellátásáról szóló közellátásügyi miniszteri rendeletek8 7 végrehajtásával kap-I csolatos egyeztetésre is. Az átköltöztetés összehangolása céljából a megbeszélésen jelen voltak a városok rendőrparancsnokai, köztük Szolnokról vitéz Bertóthy Dezső rendőrtanácsos, a csendőrség részéről a szolnoki szárnyparancsnok, Homoki (Vukovich) László százados és valamennyi megyei őrsparancsnok.8 8 A VI. csendőrkerület parancsnoka, Szilády Gyula már az alispáni körirattal egyidőben átiratot küldött kerülete törvényhatóságaihoz. Ebben kérte, tudassák vele a gettósítással kapcsolatos eddigi lépéseiket, hogy a szükséges karhatalom elosztásáról és készenlétbe helyezéséről időben intézkedni tudjon.89 A kisújszállási polgármester válaszában a megyei értekezletre ígérte a kész tervet. Más központokból hasonló irat ugyan nem áll rendelkezésre, de szinte bizonyos, hogy május 10-e előtt megyei, illetve csendőrkerületi szintű egyeztetésre nem volt mód. 85 Az 1610/1944. M. E. számú rendelet. BK, 1944. április 28., 95. sz. Lásd: Vádirat 1. 244-250. 86 SzML Kisújszállás pm. ir. к. k. 4566/1944. 87 108.000/1944. és 109.000/1944. K. M. rendeletek. Előbbi kötelezte a polgármestert, illetve a községi elöljáróságot, hogy az egyes alapvető cikkekből ellátatlan zsidók számát július 10-ig jelentse az alispánnak. Utóbbi rendelet értelmében elkülönítve, sárga jelzésű törzslapon kellett nyilvántartani a zsidó ellátandókat. Mindkét rendeletet lásd: BK, 1944. április 27. 94. sz. - Vádirat 1. 231. 88 Homoki László vallomása saját népbírósági perében. BFL Nb. 23.487/1949. (Homoki László csendőr százados pere) 78. 89 SzML Kisújszállás pm. ir. к. k. 4566/1944.
