Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 49 rországon kénytelen volt az őt trónra segítő bárókra támaszkodni, akik között Tallóci Matkó éppenséggel kulcsszerepet játszott.1 7 Tallóci határozott állásfoglalása nem maradt jutalom nélkül: ő és a fivére Frankó örökjogon is megkapták a Körös megyei Szentgyörgyvárát, ráadásul sikerült három egyházi javadalmat megbízható kezekbe juttatniuk. A zágrábi püspökséget Tallóci Matkó unokaöccse, az alig húsz esztendős Korcsulai Ábel kapta, míg a vránai perjelséget maga a legifjabb Tallóci fivér, Jován, mindketten Albert kinevezése alapján. Az is nagyon valószínű, hogy Monoszlói Csupor Demeter kinevezése a knini püspökség élére ugyancsak a Tallóciak közbenjárására történt, lévén a püspök fivére, Csupor Ákos, Tallóci Matkó familiárisa. Bár 1438 második felében Albert, nyilvánvalóan Erzsébet és a mögötte álló Cilleiek nyomására, lépéseket tett a pápánál Korcsulai Ábel elmozdítása érdekében, ez a törekvése eredménytelen maradt.1 8 Az igazi fordulat akkor következett be, amikor 1439. október 27-én Albert a déli végekről visszatérőben meghalt, özvegyen hagyva várandós feleségét. A Cilleiek számára ekkor jött el a cselekvés pillanata: joggal remélték, hogy rokonuk (Frigyes nagybátyja, Ulrik unokatestvére volt a királynénak) révén visszaszerezhetik azt a hatalmat és befolyást, amelyet valaha Hermann bán élvezett Zsigmond i uralkodása alatt. A magyar bárók és a nemesség többsége ugyanakkor nem óhajtotta uralkodójának Erzsébetet: az ifjű lengyel királyt, Ulászlót hívták meg a magyar trónra, aki beleegyezett, hogy feleségül veszi a királynét. Annak fényében, amit Erzsébet önálló politikai ambícióiról tudunk,19 nem valószínű, hogy valaha is komolyan gondolta volna ígéretét, miszerint hajlandó feleségül menni a nála sokkal fiatalabb Ulászlóhoz. Tény ugyanakkor, hogy maga is hozzájárult a követ, ség elküldéséhez, melynek egyik vezetője éppen Tallóci Matkó volt. Megjegyzendő, hogy bár Tallóci nyugodt szívvel íagyhatta ott Szlavóniát, hiszen a fivérei, Frankó és Perkó a távollétében is biztosították a bánságok nyugodt kormányzatát,2 0 maga a tény hogy a család feje vállalkozott a lengyelországi követségre, azt bizonyítja, hogy személy szerint komolyan vette Erzsébet ígéretét, és semmilyen ellenséges lépésre nem számított a királyné vagy a rokonai részéről. Miután Ulászló hajlandónak mutatkozott a magyar trón elfoglalására, a magyar követek közül Tallóci és Marcali Imre egyenesen a királynéhoz siettek, akinek időközben megszületett a fia, László. Valamikor március végén érkeztek Komáromba,2 1 17 1437. december 5-én ő tartóztatta le az Albert ellen szervezkedő Borbála királynét, ami aligha javította a Cilleiekhez fűződő viszonyát. Mályusz Elemér: A kancelláriai tevékenység Albert király uralma alatt (1438-1439). In: Opuscula classica mediaevaliaque in honorem J. Horváth. Bp. 1978. (A továbbiakban Mályusz E.: Kancellária) 289. 18 Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyűri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Bp. 1895 (A továbbiakban: Fraknói V.: Kegyűri jog) 131-132. 1! > Mályusz E.\ Kancellária passim. 20 Egy 1440. márc. 7-én kelt csonka oklevél (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Gyűjtemény — a továbbiakban: DL — 44284.) arról tudósít, hogy Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja (a címzésből csak a Croacie ac tocius Sc szavak látszanak) átvette Grebeni Hermann körösi ispántól a néhai zágrábi püspök (utóbbi neve sem olvasható) értéktárgyait, s erről igazolást állított ki. Mivel az oklevél Prodavizen kelt, a kiadó nem lehet az éppen Lengyelországból hazafelé tartó Tallóci Matkó, csak Frankó vagy Perkó, minden valószínűség szerint az előbbi, aki korábban is mindig a legidősebb fivér jobbkezeként tevékenykedett. 21 Tallóci Matkó 1440. márc. 16-án még Kisszebenből utasítja szegedi sókamarását, hogy utaljon ki 60 forint értékű sót familiárisának, Dóci Mihálynak. DL 55199.
