Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
898 BUZA JÁNOS Ha csak a gönci periratok maradtak volna ránk, akkor arra következtethetnénk, hogy Kassa város elöljáróinak karakán kiállása nyomán született meg a fejedelmi döntés a rossz pénzek devalválásáról. Kassa tanácsülési jegyzőkönyveiből azonban kitűnik, hogy a nemes város vezetőire igen nagy nyomás nehezedett a fejedelmi udvar részéről. Két nappal a parádés bevonulás után a fejedelmi udvarba hivatták a főbírót két tanácsűr kíséretében, ahol azután az udvari emberek szemükre vetették az általános drágaságot és a kaotikus piaci viszonyokat, sőt tudatos áremeléssel vádolták meg a várost.12 0 Egy hét múlva pedig a fejedelmi megbízottak jelenlétében Alvinczy Péter továbbította Bethlen véleményét, mely szerint a drágaságért Kassa hamis tanácsa a felelős.12 1 Kassa főbíráját és tanácsát porig sújtotta a fejedelemnek tulajdonított vád,12 2 amelyet Bethlen emberei később úgy tompítottak, hogy nem a bíró és a városi tanács, „hanem az kalmarok felől monta eö Fel(sé)ge, hogy hamissak es nem igazak, mert mindent dragan adnak."123 Mint látható, 1623 februárjának végén felső szinten is viszályokhoz vezetett a drágaság, amelynek valós oka a Közép-Európát sújtó pénzrontás volt. Kassa város magisztrátusának már korábban is súlyos gondokat okoztak a monetáris zavarok, aligha kételkedhetünk abban, hogy az 1622. esztendő végén Bethlennek küldött levelükre hivatkozva a fejedelem megérkezését követően — immár a falakon belül is — hangot adtak elégedetlenségüknek. 1623. februárjának végén, legkésőbben március első napjaiban egyezhetett bele Bethlen a közmegvetés tár- 1 gyává vált sziléziai garasok drasztikus devalválásába. Felső-Magyarország főváro- , sának vezetői csak a fejedelmi jóváhagyás után adhatták ki ismert — de keltezetlen — rendeletüket 1623-ban: „Valaki ezután városunkban rossz monétát, úgy mint új polturát hozna, vagy concivis atyánkfia vagy egyéb rendbeli ember, tehát annak minden marhája confiscáltassék, minden kedvezés nélkül,"12 4 Félreértések elkerülése céljából kívánatos megismételni azt, hogy a statutumban említett új poltura nem azonosítható a valódi lengyel polturával! Az 1623-ban nem kívánatosnak minősített új polturák — más szóval rossz polturák — sziléziai, vagy azokhoz hasonló, a legsilányabb minőségű kipper-veretek voltak. Devalválásuk napját még nem tudjuk, az azonban bizonyos, hogy 120 „minden draga volna, seminek (sic!) rendi nem volna, hanem minden ember az jó akarattia szerint ad mindent, es hogy my az bornak mostan vtöttük volna fel az arrath, mikor vetettük vrunknak bejövetelith: az kin eö Fel(se)ge is ighen csudalkoznek, el sem akarna szenvedni, " Kassa, 1623. febr. 17. Kassa v. lt. Prot, delib. 166/v. 121 „24. Feruarii inter 11 et 12 horam... holott az bort is oly drágán adatta kegyelmetek, az kit soha senki nem hallott Kassán, és az is olyan, mintha valami lőre volna, úgy mond, sőt minden hamisság dolgotok, mert hamis az bíró és hamis az tanács, miért nem limitálja el minden dolognak állapotját." Kassa v. lt. Prot delib. 167. Aligha lehetett véletlen, hogy a szabad királyi város jegyzőkönyvében a fejedelmi feddésnek nemcsak a hónapját és napját, hanem az óráját is feljegyezték! 122 Bethlen és a város közötti feszültség fő oka abban keresendő, hogy a fejedelem a város vezetőivel akarta elkészíttetni a limitáció, — más néven az országgyűlés elé terjesztendő árszabás — tervét, erre azonban Kassa elöljárósága „az statusok," azaz a rendek nélkül nem volt hajlandó. Bethlen nem fogadta a város vezetőit, akiknek megalázottságát a főbíró summázta: „holot elegge busulunk, hogi sem audientiank nem leheth: es immár hamis az hirünk is." Kassa, 1623. febr. 25.Kassa v. lt. Prot delib. 167., 170. 123 Bethlen udvari emberei szerint Alvinczy Péter informálta tévesen a tanácsot. Kassa, 1623. febr. 25.Kassa v. lt. Prot delib. 170/v. 124 Corpus statutorum II/2. Budapest, 1890. 169.
